Reggel állok a busz megállóban, kezemben a 15 tétel, kb 40 oldal Ánégyes lap. Erre kiejtem az egészet a gecibe az úttestre, na, mondom flessül indul a nap. Aztán egy süketnéma, hajléktalannak látszó kedves idős úr segített összeszedegetni a tételeimet. Aztán jött a busz, és kedvesen segített felszállni rá úgy, hogy hátulról kicsit megtolt. Bakker. Jól indul a nap.

Aztán hogy mi volt bent a vizsgán!!

Asztória következő.

Kint álldogáltunk, nem tudtam semmit, mert a 15 tételből csak 10et olvastam el egyetlen egyszer. Erre kaptam egy fülest, hogy van egy tétel cetli, amelyiknek a hátulján van valami jel, és az a kettes tétel. Na, mondom zsír, akkor azt elolvasom párszor és belehúzok majd a tutiba. Közben lezsíroztam mindenkivel, hogy figyu srácok, ki ne húzzátok az én tételem, mert ha nem azt húzom, akkor jöhetek UV-zni 28-án. Oké. Sorra kerültem. Bemegyek.
És nem volt bent az én kiszemelt és megjelölt tételem!!!!
Húzok... 4es tétel!! A faszomba, nem tudok semmit, és a lehető legégőbb dolgot csináltam: megkérdeztem, hogy mi a tétel címe, mert még azt sem tudtam.
A jelentés fajtái. Na, mi a fasz ez, gondoltam magamban, pár másodpercig még dermedten álltam, filóztam, hogy visszaadjam-e rögvest, vagy kockáztassam, hogy egy esetleg egy még szarabbat húzok ki (mert ugyen ez az én formám). Jó. Mondom oké, lesz ami lesz, kifejtem. Legfeljebb megránt.
Jó, ülnék le, hogy a papirosra kidolgozzam, erre idegesen konstatáltam, hogy hohó, lapot azt nem hoztam magammal. Erre megkérdezem a másik 3 csajt, hogy figyu már, van lapotok? Nincs. Mért is lenne.
Jó, akkor megengedte a tanárúr, hogy kihajoljak az ajtón és kérjek valakitől. Jó. SENKINEK NINCS LAPJA!!!! Faszom!! Már kurva mérgesen nézett rám a tanár. Erre kizavar, hogy iparkodjak el a titkárságra, és hozzak egy köteg papírt. Futok, kopogok, bemegyek, kérdezek, kérek, kapok. Papírost.
Jó, sprint vissza, közben járt az agyam, hogy mi a faszért nem adtam inkább vissza ezt a kurva tételt.
Bemegyek, leülök. Toll a kézbe, valamit szerencsétlenkedtem a papírra, közben leizzadtam, és kurvűra görcsben volt a gyomrom. Irkálok és figyelek az épp soron lévőre, hátha elejt valami hasznosítható infót. De nem.
Jó. Egyszercsak megszólal a mobilom!!!! Világégés!!! Mert aszittem, hogy kinthagytam a táskámban, de a lófaszt. Jó. Erre megint csörög, jó, kivettem a zsebemből és kikapcsoltam.
Aztán egyszercsak én jövök. Magabiztosan kilépek, odasétálok, mosolyogva leülök. És elkezdem mondani, amik eszembe jutottak.
Mosolygok, folyamatosan beszélek, szemkontaktus, értelmes arc, ilyesmi. Szokásos testbeszéd, ami a határozottságot tükrözi. Aztán pár perc után leállít. Aszongya: Jó, elég, hagyjunk időt másoknak is. Köszönöm. Beleír az indexembe, de nem látom mit.
Kijövök. Gondoltam magamban, hogy ha megbaszott volna, biztos mondta voolna, hogy talizunk még 28-án. Kijövök, bele futok a rajongók hadába, leülök a lépcsőre. Kinyitom az indexem és megborultam attól amit láttam.

jeles (5)

Azt a kibaszott kurva életbe!!!!! És akkor rájöttem, hogy én nem mákos vagyok, hanem kibaszott nagy agy, és legjobban kommunikáló személyiség az egész baszadék világon!!!

Na, ezt csinálja utánam valaki.

Most tényleg büszke vagyok magamra!

Agykirály!! (katonát)

Csók!

Most talákszom Andival, aztán vissza Beáért a suliba, aki ma fizikából vizsgázik, aztán megyünk kajálni valahova, mert éhen halok.