I love Budapest

Na az van, hogy vannak bennem ilyen érdekes melengető érzések.

Van egy srác, továbbiakban Boldizsár nevet kapja, akivel egyszer véletlenül összekeveredtem valamikor igen nagyon nagyon részegen. És Boldizsár azóta úgy érzem táplál az irányomba ézéseket. (kicsit sok az "érzés" szó, nem véletlen) És Boldizsár nagyon kedves, vicces, helyes, jófej, meg minden, de valahogy mégsem menne, úgy érzem. És Boldizsárral egy ideje nem beszéltem. És ma már kicsit hiányzott, meg benne volt a fejemben. Ő meg olyan, hogy msn-n is meg élőben is mindig nagyon kedves, meg csupa jó dolgok, meg mondja, hogy gondolt rám, meg meglepetéseket okoz nekem apróságokkal, meg bókol, meg hoz nekem olyan kis picurka jópofa dolgot, hogy pl homokot a tengerpartról, mikor nyaralni volt, azzal a szöveggel, hogy én is érezzem tengerparton magam, meg ilyen nagyon nagyon édes dolgok, amiket hát bírnak a nők - valljuk be.
Csak egy a bökkenő. Tudom, hogy nekem nem ő kell. Vagyis ő sem. Mert egyébként meg most senki, vagyis valaki kéne persze, csak nem lelek olyat, aki konkrétan érdekelne. És már hónapok óta ez megy. Ő kedves, én is kedves. És nem tolakodó, ez a legjobb! Hagyja, hogy belátásom szerint tegyek, viselkedjek, nem állít válaszút elé, nem kér számon, ő csak adja magát, és aszerint cselekszik, ahogy érzi, hogy cselekednie kell. Vagyis elbűvölő, meg minden földi jó, ami kellhet egy férfiban. És most hirtelen elgondolkodtam azon, hogy mi lenne ha! Mi lenne, ha ez még így menne egy kicsit, és akarnám a dolgot. Ilyen gondolat lett a fejemben. Mert végre nem egy balfasz, végre nem egy paraszt, műveletlen, fogalmatlen idióta, hanem megnevetett, és érezteti velem, hogy fontos vagyok neki, hogy csakúgy a semmiből ír valami kedveset mondjuk, meg ilyenek. És nagyon szeretem Boldizsárt, igen közel áll a szívemhez. Komolyan, tökéletes. És nem értem magam, hogy mért nem!? Mert tetszik is. Bírom a hangját, az arcát, meg ahogy hozzám ér.. De valahogy mégsem. Nem akarok ilyen közhelyekbe belecsúszni, hogy "nem érzem azt a bizonyos pluszt", mert nem kell, hogy eszelős szerelmes legyek, ahhoz, hogy tudjam, hogy Ő kell itt és most. De valahogy tudod mi hiányzik? A szexuális vonzalom, meg a vibrálás, meg vágy, hogy beránthatna valahova és.... Áááááá, szóval érted. Nem tudom. Lehet, hogy ez majd még jön? Mert eddig nem is kalandoztam el, hogy mi lenne ha, most meg de. Na majd meglássuk. Csak igazából azért tört rám a para, mert félek, hogy egyszer nekem szegez egy olyan kérdést, amire még nem tudnék válaszolni, vagy ha tudnék is, nem úgy ahogy neki jó lenne. Jaj, idő kell, idő kell. Időt kérek. T.

Meg találkozni is kéne, akkor jobban tudom, hogy mi van.

A másik meg, hogy írt Ricsi is, és én hülye meg élből leszögeztem, hogy szívesen dumálnék vele, de csak mint két régi ismerős, akik ezer éve nem találkoztak. Ő meg így meghőkölt, hogy most ezt mért mondtam?! Hát én se tudom. Talán, hogy ne rémüljön meg és ne higgye hogy akarok valamit... Csak olyan szarul jött ki az egész.

Ja meg ki is felejtettem, hogy ma Anyával ágymatracot vadásztunk különféle bútorboltokban, vagy 30 ágyban feküdtem ma, mint egy hülye a boltokban.