Igen, jól látod, újabban olybá is tűnhet, mintha a nagy büdös lófasz se történne velem. Én is így érzem annak ellenére, hogy újfent kurvára nem érek rá. Érdekes.

Na mégegyszer nekifutok a mai napnak, mert miután újra elolvastam az azóta már szornózott bejegyzést, úgy éreztem, hogy nem is volt ma velem semmi, meg egyébként se nagyon újabban.

Például ma elkúrtam valamit a gépen, mert minden betűm nagy lett és kábé most olyan, mintha hetvenéves édesdrága nagyikám gépe előtt ülnék.
Voltam suliban is, és hoppá ujjatlanban nyomultunk az udvaron, lazák vagyunk. Jó volt ma a suliban. De úgy megtompultam, hogy egyszerű lettem, mint egy pont.
Bazsival meg kétszer megjártam a várost. Jól megjártam.
De láttam egy nagyon nagyon jó faszit. Aki meg egyébjént rokksztár, mert neki van zenekara, és énekes benne, és nem írom le hogy ki az, mert minek. De ilyen angolul éneklős metálvillát mutatós nem hörgős rokkos csávó. Lélegzet elállítóan jó arca van.
Aztán meg vissza a suliba, aholis résztvettünk egy gyakorlati jellegű oktatáson.

Anális jellegű keringőre való felkérés.

Ja és el akarok menni fodrászhoz.

Utoljára amikor voltam az kb olyan 7 éve volt, igen, mert én vagyok a világ legszerencsésebb embere, mert meseszép hajam van, és havonta egy centit vágok belőle, oszt még mindig gyönyörű, szóval nekem jó.
Meg egyébként a kurva fodrász pinák egyáltalán nem értenek az ilyen mesebeli hajhoz, mint az enyém, mert egyszeűen nem jut el az agyukig, hogy NEKEM GÖNDÖR a hajam, és hiába szárítja be faszára, egyenesre, de az első hajmosás után (ha nem előbb) a felére ugrik vissza, és máris úgy nézek ki mint Diana Ross, és kérdem én: KELL EZ NEKEM?
Nem.
Amikor utolára voltam fodrásznál az apám vitt el. És én vittem egy fényképet mutatóba a kislánynak, hogy hej, tudsz te ilyet csinálni a hajmból? Aszongya igen. Még egyszer megkérdezem: tudsz te ilyet? Aszongya igen.
És elkezdte csinálni.
És a rühes kurvája (igen, még mindig felkavar) nem levágta full rövidre, hogy hullna ki neki az összes?!?!?!?! Dehogynem. És akkor az idegtől és a cikitől elkezdtem nagyon nagyon nevetni, de levegőt se kaptam. És a tükörben láttam, hogy apám hasonlóképpen van testen kívül a röhögéstől, és felváltva néztük egymást és engem a tükrön keresztül, és sírás helyett annyira nevettem, ahogy szerintem még életemben sosem. De tudod, ez az a kurva kínos röhögés, mint mikor pl egy temetésen rád jön, és kurva ciki. Szóval így röhögtünk, és a fodrász csaj, aki rendületlenül csonkított, kezdte szarul érezni magát (ez a minimum baszki), és ilyet kérdez tőlem: ti mindig ilyen jókdevűek vagytok?
Vissza kellett volna kérdeznem, hogy ANYÁD NEM JÓKEDVŰ?
Na mindegy, lényeg a lényeg, hogy már azt mondtam a csajnak, hogy figyu, hagyd a picsába, majd én otthon megcsinálom, á mindegy, hagyd már, tényleg, áh, hagyjad...
Aztán hazamentem és eszelősen ordítva bőgtem, hogy én soha a gecibe így ki nem megyek utcára.
Node persze másnap már suliban voltam, kibőgött szemekkel, ugyanis nagyon megrendítő, ha a hajad nem olyan, amilyennek szeretnéd.
De persze megnőtt, és szép maradt.
De azóta se voltam fodrásznál.

De már megint van elképzelésem, hogy mit szeretnék... Vagy hagyjam a picsába?

Most meg itt volt Hegó, úgy szeretem, elég ritkán találkozunk, de nagyon szeretem. Mondjuk egyszer jól kikúrt velem, de azért már túltettem magam rajta, de elég szar volt. Az volt, hogy eldöntöttük, hogy megyünk Belgiumba, megvettük a repjegyet, és aztán ő meg lemondta a bulit, és én meg ottmaradtam, hogy egyedül megyek, de persze egyedül nem mentem el. És buktam a 16rongy repcsijegyet. Na mindegy. Szóval Hegóval mi így elég jókat dumálunk, meg nevetünk, és valahogy egészen más vele a kapcsolatom, mint Bazsival. valahogy olyan, mintha Hegó egy rettentő zárkózott gyerek lenne, és engem beenged a világába. Szeretem Hegcsit. Jót dumáltunk most is egy órát kábé.

Egyébként meg ma reggel ideges lettem egy nőre, aki nem szólt, hogy "nehari, leszállnék" hanem felrugott kábé. Gondoltam utána megyek és visszarántom a grabancánál fogva, hogy kisanyám, mi van veleeeed? Azért van szád, hogy szólj ha le akarsz szállni és akkor én leengedlek. Faszkurva.

De rég pofáztam ennyit.