I love Budapest

Na akkor most a részletek.

Szerdán:

Reggel 7kor indult a vonatunk, a 3 kis mókuska; Andi, Bazsi meg én. Geci meleg volt, és még mindig nem volt hangom az előző feszt óta ugye, ami nekem nem jó, vagyis rossz. Aztán megérkeztünk, a parton volt a feszkó, ami nekem a riviéra, nekem a Balaton a riviéra. Mesés volt az egész, volt remek sátorhelyünk, Moira szereti az ilyesmit. Kibaszott meleg volt, főleg, mikor 45 fokos szögben felfelé gyalogoltunk a boltig egy olyan beton úton, ami mellett mind két oldalt hatalmas liget volt, fáknak és ezzel együtt ugye árnyéknak nyoma se.
Este kicsi iddog, ki jobban, ki kevésbé, új emberekkel történő kisebb ismerkedés. Az est fénypontja az volt, amikor elhaladtunk egy ritkásan szőtt kerítés előtt, és három faszi hugyozott kifelé egymás mellett állva, nem számoltak azzal, hogy a kerítés átlátszó.. Mi meg elmentünk mellettük, hogy helló fiúúúúúk.

Csütörtökön:

Beváltottuk a szupi multis kupont egy-egy masszázsra, a masszázs isten ajándéka - ezt egy életre jegyezd meg. Napközben strand és eszeveszett hőség, nyertünk minden félét, táska, öngyula, gyékény, és megláttam a Hegyalja feszten megpillantott álmaim biztonságiőrét, a továbbiakban csak így rövid magánhangzókkal: ÖRUR.
Voltunk Zorallon, KFT-n, Irigyhónaljmirigyen (ez a durva, nem a smirgli), Alvinon (szintén nem tudom vajon mi féle pokoli szándék vezérelt, hogy megnézzem, de legfőképp Andika), Roy és Ádám egy percig kb, kis dnb a Red Bull sátinál, na az jó volt nekem. Ja meg ilyen is volt, hogy megyek be egyszál lófaszba a feszkó területére, semmi táska nálam, bikiniben vagyok, és az ÖRUR kérdezi, hogy mit rejtegetsz a ruhád alatt? A testemet, baszkikám, a testemet.

Pénteken:

Találkoztunk a régi Szigetes Adaaaam barátunkkal, aki aranyos volt. 10 percenként fürödtünk, hol a tóban, hol a hideg zuhanyban, mert rekkenő hőség volt, délibábot kaptunk - ahogy Andika mondaná. A hideg víz és az árnyék isten ajándéka. Toltunk még egy masszázst, mert az jó az nekünk. Lepaktáltunk egy Valtonos csajjal is. A kollégái egyébként agyabafőbe orrbaszájba motoztak bennünket. Még akkor is, amikor egyszál törülközőbe voltunk csavarva. No Thanx, botrány baszki, kb az 50 nézőből 15 volt, aki őszintén szerette őket, azok is mind gyermekkorúak voltak, a többi az darkos köcsög, meg érdeklődő, meg fikázó, meg nyáladzó részeg volt, ne tudd meg, de azért gondolom el tudod képzelni. Voltunk Kispálon, ahol hallottam egy kurva jó szöveget az egyik szám elején, amiben az volt, hogy "megállt a nyelve a számban, a szíve össze-vissza vert" és akkor rádöbbentem, hogy baszki, nekem olyan jó lenne szerelemből smárolni nagyon sokat, meg hasonló. Meg jöttek részeg, csúf idegen férfiak, mi meg hasonlókat mondtunk nekik, hogy ugatol kapol, ütlek borulsz illetve lesz kapsz. Olyanok nem nagyon jöttek, akiknek elsüthettük volna, hogy foglak duglak.
Aztán Asian Dub Fundation, amit egyszerűen képtelen lennék szavakkal összefoglalni, mert életem egyik legfelemelőbb és legimpulzívabb őrülete volt, soha nem élveztem ekkorát zenétől.. egészen a rákövetkező Dillinjáig, amire meg - ha már eddig sem találtam szavakat, ezután sem fogok. Végig ugráltam, és annyira élveztem és éreztem, amennyire már régen. Enyém volt a világ, az biztos.

Szombaton:

Már hullák voltunk, de volt Tcs dedikálás, meg koncert, ez a nap nem volt olyan jó, szar hortobágyi palacsintát is ettünk, pedig úgy rákívántam, de olyan fos volt, amit vettünk, hogy sírva ettem bele, majd otthagytam a gecibe.
Lespanoltunk vagy 5 tirpák gecivel, akik előtt Andival gyakran mondtuk azt a szót, hogy mink vidékrü gyüttünk, és ezen a srácok úgy felbuzdultak, hogy aszitték igazi ős parasztok vagyunk, és kb úgy beszélgettek velünk meg előttünk, mintha külföldiek lennénk, és nem értenénk amit mondanak. De ilyenek voltak, hogy "ezek tajtékok baszki!", meg mi gecik voltunk, és toltuk alájuk a lovat, hogy "eccő láttam egy digitalikus fényképezőt, hát olyan nem is van, nem is hiszem", aztán a végén már elmondtuk, hogy te vagy a paraszt geci, és aztán égett az arcuk, meg sírt nekik a szájuk, mi meg mondtuk, hogy ez a Balázssó, és ott a kamera meg ott.

Vasárnap:

Reggel fel, fürdés, aztán haza vonattal, pedig még strandolni kellett volna!! Sok óra vonat, aztán haza, aztán Tecsó este Emivel, Gerivel, aztán alvás, aztán ma reggel végre arra ébredtem, hogy nem Andika üti a fejem, hogy keljek már fel, hanem arra, hogy kialudtam magam.
Ma pedig együtt döglés Emi, Geri meg én, mint egy nagy család, aztán mentünk a babákhoz, még mindig meg kell zabálni őket olyan édik, aztán Mamuhoz, aztán haza. Hát így élek - mozgalmasan.

Ui: nagyon aktívan elkezdtem verni a farkam egy újabb fesztiválra. Meglássuk, hogy alakul a fiztésem, és akkor lehet, hogy lesz egy kis hejejhuja harmadik forduló.