I love Budapest

Na öcsik, elég jó lett szerintem a riportolás, meg is lepődtem milyen szupik voltak a körülmények. Mondjuk kb egy hónap múlva lesz belőle lóvé, nem sok persze, de az is valami. Az a szopinyali, hogy most folyamatosan lenne lehetőségem dolgozni, de kurvára a kisfilmünket kell csinálni. Amit nem bánok, mert örömmel és nagy lelkesedéssel teszem (Bazsika, kéretik nem rosszmájú kijelentéseket tenni a témában), sokat agyalok rajta, hogy hogy lehetne jobb, vagy hogy lehetne meglepő, rendhagyó, kiváló. Szóval jár az agyam. Ma letört az egyik körmöm, valószínüleg akkor, amikor fizikálisan is vitába keveredtem az egyik riportalannyal, hogy a kurvaanyád, igenis adsz riportot ha azt mondtam baze. Úgyhogy most újra konszolidált nő leszek; festetlen haj, fetetlen körmök, fesletlen erkölcs. You know.

Rövid vázlat a jövőre nézve.
Csütörtök: Digizés és vágás Linivel
Péntek: Heppaj bébi, jelmezbálos hepppaj.
Szombat: Kéne kicsit dolgozni, ha lesz energiám. És kéne kicsit (nagyon) bebaszni bulikázni.
Vasárnap: Családi gigászi banzáj.
Hétfő: Suli reggeltől estig - de konkrétan.
Kedd: Forgatás, utána meló
Szerda: Gondolom digizés.
Csütörtök: Reggel suli, utána meló.
Péntek: digizés, utána meló

Hm.. hm... Össze kéne hangolnom a dolgokat. Csak a célszemély sosem elérhető. Na lényeg az, hogy kurvajó filmet csinálunk a világlátott és méltán népszerű, szimpatikus artista gyermekről. Kiváló lesz.

(Na jó, most már nem kell tovább olvasni, csak kigondolom, hogy mi legyen. Egy próbatermi felvétel már megvan, de kell még egy. Kell a nagy interjú, ami kedden lesz remélhetőleg. Kell a családos beszélgetés, ami lehetne mondjuk pénteken, majd még meglátjuk. És kéne még egy valami külső helyszínen, valami hangulatos kávézóban. Plusz kéne még a sulis, de baszki, azt még nem is tudom, hogy tényleg kell-e. Oké, akkor a keddit leszámítva még három forgatás kéne, plusz az archív anyagok bedigizése, meg ugye a felvett nyerseké. Tehát. Három forgatás, és minimum 3 nap digizés. Ez már fain. Sose végzünk baszki.)