I love Budapest

Szakma blama jön, csak leírom, hogy mi pékpöcse volt a mai feladat. Csupán a precíz archiválás érdekében teszem ezt, meg hogy majd ha már atom profi leszek, akkor röhögjek egyet, hogy ezen a feladványon még gondolkodnom kellett annó, süldő malac koroban.
Tehát: Teli képpel megy egy blue boxos kulcsolású kép, váltakozik a háttér is és a kék hátteres kép is. Majd szépen lemegy a sarokba, a képernyő alatta fekete marad, majd cc vágással újra teli képernyő, jön egy rángatózó gyerek, akinek a kezét kell kitakarnom, szépen pontosan kulcsolni a fekete kockát, majd megy egy darabig, utána ez a kép is szépen lemegy kicsibe a képernyő másik sarkába, de úgy, hogy mellette megy folyamatosan a blueboxos párhuzamosan, ugyanúgy, mint mikor azt lehelyeztem oda. Szóval SUCKS. Nekem ez így elsőre kicsit odabaszott, de majd még agyalok rajta, mert ahogy én gondolom, asszem az nem a legegyszerűbb verzió. Szóval jók ezek a szopatós feladatok, szopva tanul az ember - tartja a mondás (GPS és klíma nélkül hiába vagy Hondás - tartja a rapper), de azért még mindig van feszkó. Nagyon igyekszem, jó akarok lenni! Vadkan vagyok, csődör vagyok, vágok vágok vágok vágoook!

Holnap elutazom, nyaralok kábé, de ha nem lesz kurva meleg, én most már felmondoook!! A rádió meg szarik a fejemre. Istenem, pedig 5 napig együtt keltünk-feküdtünk, egymás bohócát políroztuk, egymást etetteük egymás szájából, és tessék! Úgy érzem magam, mint Superman az ereje nélkül; kifeszül a köpeny... és SEMMI.

Na asszem most eltakarodom hajat mosni, oszt húzok Bazsihoz.