I love Budapest

Juppiééé, 3adjára is mi vagyunk a bajnokoook!!! Az zsírfix, hogy én Londonban ott leszek!

Na, most nincs időm élni egyelőre, szóval annyit mondok, hogy kedden Betmennél voltam reggel 6ig nagyjából, meglehetősen bensőségesen telt az éjszaka, eltekintve attól, hogy a részeg többiek tíz percenként jöttek be, hogy menjek már ide-oda. Aztán Andikával hazaevickéltünk, közben irtózatosan nagyokat röhögtünk, de még annál is durvábbakat később, mikor felemlegettük, hogy pl két gatyát vett egymásra a kicsike, plusz találóskérdéseset játszott a villamoson Dzsonival, és félrenézett közben, és egy csövest látott, aki röhögött, és hanyagul odavetette neki (miközben az egyik szemét letakarta, mert olyan "fáradt", hogy nem tudott fókuszálni), ti már vágjátok, mi? Aztán hazaértünk és aludtunk. De nem túl sokat.

Mentünk ki a vonathoz, hogy húzzunk el Balcsira, plusz Betmennel is találkoznunk kellett, mert nálam volt az egyetlen pulcsija, ami a városban van, szóval odajött elébünk a pályaudvarhoz, mi meg mocsár másnaposan próbáltunk embernek látszani közben, de nagyon nehéz volt. Aztán sok sok óra szopakodás és szenvedés után végre leértünk Szabadifürdőre, hijnye, de cudar jó volt kérem alássan!!! Sátrat vertünk, oszt mentünk bele az éjszakába, vártuk a tüzijátékot (amit Pesten amíg élek nem vagyok hajlandó még egyszer megnézni), mert gondoltuk, hogy állat lesz látni, ahogy körbedöngetik a partot. De hát sajnos nem láttunk csak kettőt, így nem volt akkora bulika. Aztán hunytunk. Szerintem 10kor már aludtunk. Mondjuk elég szarul, mert a két személyes sátor csak arra jó, hogy két személy legyen benne, de táska meg satöbbi az semmilyen körülmények között se fért el sehogysem, szóval azok mind a testünkön voltak, ami tré volt.

Aztán reggel fel, bevásároltunk, kávé, stb, zuhany, aztán ki a strandra! Az már köztudott, de nekem a strand és főként a Balaton a riviéra, nekem az egy nagyon nagyon fincsi program, hogy forgolódom a napon és szépen egyenletesen barnulok. Közben ebédeltünk is, este meg ittunk egy fröcsikét lazítás gyanánt. Közben meg nagyon durva, egy olyan srác keresett fel telefonon, hogy gratuláljon nekem az álláshoz, akiért régen odavoltam egy másodpercig, megszédített a nőfaló mácsó, és érdeklődött, hogy találkozhatunk-e esetleg, ráadásul írt egy ímélt, holy shit, kiváncsi vagyok mi lesz ez, de egyelőre - még ha nem is véglegesen - természetesen Betmennél vagyok lefoglalózva.

Aztán másnap mentünk Marcihoz meg Dórihoz Széplakra, az is fergetes volt, napoztunk szépen okosan ügyesen, közben meghallgattuk (és egyébként is végig azt hallgattuk) a Kossuthon az összes olimpiai közvetítést, aztán Siófokon bevásároltunk, aztán vissza a sátihoz, folytattuk a napozást, aztán este fröcsikéztünk, és rengeteget beszélgettünk, annyira imádok Andikával beszélgetni... Ha 100 évre lennénk összezárva egy ólom falú szobába, ahol semmi sem történik, akkor is bitang jól ellennénk! Ajándék az ilyen gyermek! Na, aztán olyan éjjel kettőkor lefeküdtünk, no, nehogy aszidd, hogy nem zártak ki minket a kempingből, mert dehogynem, majd mi átmásztunk a drótkerítésen, mert kb az egész várost meg kellett volna kerülnünk éjjel kettőkor, és mi ezt nem akartuk furcsa mód, úgyhogy kommandóztunk, van egy-két karcolás, de megérte.

Aztán tegnap meg keltünk 8kor, hogy a kézi meccset hallgassuk, de sajnos közben nagy hibát követtem el, mert hiába volt bent a headset, ha nem keltem ki a sátorból, így elégszer bealudtam ahhoz, hogy csak végül Andikától értesüljek a végeredményről. Szép volt, lányok, negyedik hely is kurrrva pöpec!!!
Aztán még egy nagyon brutálat ebédeltünk egy pizzázóban, aztán hazajöttünk, mert közelgett a szar idő, és nem akartunk esőben maradni még egy napot. Úgyhogy estére megérkeztünk.

Még ma összefutok ezzel a fent említett úrral egy röpke másodperc erejéig. Annyira bizonytalan vagyok! Ha nem úgy megyek bele egy kapcsolatba, hogy száz százalékosan biztos vagyok magamban, hogy őt akarom, kurvára őt akarom, akkor általában annak hamar végeszakad, és a hamar végeszakad az rosszabb a nem kezdődik el-nél. És többen is írtátok, hogy hajrá, meg csapjak bele, de én nem tudok csak úgy belecsapni. Még idő kell nekem, hogy ezerrel csinálni tudjam. Hogy ezerrel akarjam csinálni. Úgyhogy még kis türelmet kérek, míg dönteni és érezni tudok rendesen.

Holnaptól újra vissza az életbe, vágok és stábértekezleteken veszek részt minden nap, komolyan csodálni fogom magam, ha bírni fogom rendesen!!!