Tegnap este hallgattam az Extrém rádiót és elég szarfejek voltak. Annyira primitív, hogy betelózom, hogy érdemben hozzászóljak az aktuális témához, erre ők meghallják a hangom, és azt hiszik, hogy mert női hangom van, lehet hülyéskedni a kedves betelefonáló hölggyel, meg zavarba ejtő kérdéseket tehetnek fel neki... hát nem.
Ja, írtam egy mailt a vivának, hogy mondják meg Lukácséknak, hogy a koncerten adjanak egy széket! Najó, nem csak ennyit írtam, kifejtettem minden bánatát kicsi szívemnek, drámai fordulatok, sírás, kacagás, minden. Remekeltem, na. És továbbították nekik. Tök rendesek tudnak lenni néha az emberek. Csak hát nekem igazából az kéne, hogy a Tcs legyen rendes...
Megint van egy kis gubanc. Ugyanis dec. 4-én vagy 8-án tudna műteni a Péter (doki), és az a gond, hogy minimum 10 nap fekvőgipszet kell viselnem, és 19-én szalagavatóm van. Szóval ezért a 4.-ei operáció lenne a tuti, de akkor meg "azokonanapokonamikorazédesiskeserű", szóval esély nincs arra, hogy azidő alatt kés alá feküdjek. Sajnálom, hogy ilyen bizalmas témákat is leközlök, de hát te olvasod, nem én kértelek..
Szóval 8.-a marad, de akkor meg nem biztos, hogy elkészülök 19.-ére. Na, most mi legyen??
Ja, tegnap láttam egy riportot egy pasival, aki csak egy rutinműtétre ment be, de nem kelt fel az altatásból, hanem inkább meghalt. De újra tudták éleszteni... Ezt a sztorit anyunak inkább nem mesélem el, nehogy izguljon értem szegénykém. Ja, most számtekórán vagyok. Nem izgalmas. Milyen finoman fogalmazok néha...

Homlokcsók