Nem tudom mit csináljak. Olyan képtelen helyzetbe kerültem, amilyet nem kívánok senkinek. Van a világon a legjobb barátnőm, aki 4 évig járt egy fiúval, egy olyan fiúval, aki amikor tudta megbántotta, megalázta, néha azért rendben is voltak, de valami hihetetlen gerinctelenül bánt a barátnőmmel. Én segítettem, vigasztaltam, fogtam a kezét ha kellett. Szakított vele a fiú nem egyszer, nem kétszer, de aztán a barátnőm mindig visszakönyörögte magát, vagy épp a srác jött rá, hogy milyen hülye volt, és gyere kicsim kezdjük újra - és ő ment. Hiába mondtam neki, hogy hagyja már ott ezt a faszt, mert az szarik a fejére, egyszerűen nem értette meg, mert annyira szerelmes. Aztán január elsején végleg szakított a srác a barátnőmmel, azzal az indokkal, hogy már nem szereti. A barátnőm kiborult, állandóan hívogatta, ha a srác részeg volt, akkor dugtak, a barátnőmnek meg kurvára fájt, hogy az a fasz már nem szereti. Aztán ha csak magát is akarta meggyőzni, azt mondta, hogy el a karja felejteni, és nem akarja többé szeretni. Közben május lett. Jött egy házibuli, ahol a barátnőm összejött egy régebbi exével. 3 hónapig minden gyönyörű volt, és szép, szerelem, a régi srác elfelejtve, míg nem a barátnőm nem rég megtudta, hogy a régi pasi újra rájött, hogy szerelmes a barátnőmbe megint, és állítólag örökre. A barátnőm engem nyugtatott, hogy nyugi, csak azért találkozom vele, hogy az önbizalmam, amit annyiszor megsértett, helyre álljon. Mondtam jó. De közben féltem, mert nem képes tanulni a hibáiból. Előtte győzködtem, hogy az a srác egy utolsó suttyó, és hogy annyit ember nem sírt még, mint amennyit ő miatta. Azt mondta tudja, és hogy nem jönne újra össze vele soha. Találkoztak, és tényleg nem volt semmi.
Aztán jött a Sziget. A srác is ott volt. A barátnőm is ott volt. Meg én is. Csak a jelenlegi pasija nem. A barátnőmet győzködtem, hogy hé, hiszen te a mostani pasidat szereted, akivel minden jó, aki törődik veled, aki szeret, akt te is szeretsz.
Aztán egyik napon részegen smárolt a barátnőm azzal a fasszal. Másnap alig merte elmondani nekem, mert szégyelte magát, és tudja, hogy nagy faszságot csinált. Próbáltam benne lelkiismeretfurdalást kelteni, hogy bakker, mit szólnál, ha a mostani pasid smárolna az exével? És akkor úgy láttam észhez tért. Mondta, hogy csak megszokásból csokolta meg, és hogy soha nem feküdne le vele újra, meg semmi.
Aztán még az nap a barátnőmmel nagyon jól elszórakoztunk, beszélgettünk, szóval kurva jó nap volt. Aztán és Animára mentem, ő meg Akelára. Anima vége felé vissza mentem a sátramhoz, és nem hittem el! Ott basztak a sátramban ő és a gyökér exe! Kibaszottul mérges lettem, kirángattam őket, megöltem volna a faszit, hogy mi az kurvaistent képzel magáról, kedvem lett volna szétverni a kibaszott pofáját! A barátnőm is tiszta hülye, ordítopttam vele, hogy bazmeg, hogy lehetsz ennyure felelőtlen, és észnélküli, hogy ezt csinálod?! És sírtam, hogy bazmeg, ha nem tud magára vigyázni, akkor ki a fasz vigyázzon rá, ha nem a legjobb barátnője? Kurva mérges voltam, mert most, hogy végre minden rendben volt körülötte, újra belemegy egy ilyenbe. Kiakadtam!
És most az az állás, hogy újra ezzel a suttyóval van. A barátnőm olyan karakter, aki kibaszottul nem képes tanulni a saját hibájából. Van, aki szerint hagyjam a picsába. De hogy hagyjam?? A legjoibb barátnőm. Nem szeretném, ha baja esne. Csak ő meg olyan naív ebben az ügben, hogy azt mondogatja, hogy most majd tényleg örökre együtt lesznek. Hát.. úgy legyen.
És nem bírom felfogni, hogy 4 évig, amig ezzel a fasszal volt kisebb-nagyobb megszakításokkal, annyit sírt, annyi bajba keveredett miatta, annyira szart mindig a fejére, annyit bántotta, és nem hiszem el, hogy hogy lehet ennyire szerelmes ebbe az utolsó pondró, senki, rohadt, alkoholista kis gecibe, akit minden bizonnyal egyszer kinyírok.És most kidobta a jelenlegi pasiját, akinek ez meg derült égből villámcsapás, még jó hogy ki van borulva. Nem tudom mit csináljak. Hagyjam rá, hogy igen, azt csinálsz, amit akarsz, de utána ne gyere sírni nekem?? De ilyet nem mondok! Igenis jöjjön ha kell, mert a barátnője vagyok.
Ha tudok segítek. Ha nem, az már régen rossz. Mellette vagyok, mert ez a barátság. De úgy érzem, hogy nem helyes, hogy hagyom, hogy önként a vesztébe rohanjon. Márpedig semmi mást nem tehetek. Muszáj hagynom. De most meg lelkiismeretfurdalásom van, hogy miféle barátnő az, aki nem akadályozza meg foggal.körömmel, hogy a barátnője oltári baromságot csináljon? Nem tudom. Nem tudom.