Egyszerűen hihetetlenül jó volt ez a nyaram, és nem akarom, hogy vége legyen, de ugyanakkor annyira hihetetlenül hiányzik a suli, hogy belesajdul a szívem! Nagyon kiváltságos helyzetben érzem magam, mert ilyen suliba járok. Komolyan, jobbat nem tudnék elképzelni magamnak. A társaság kurva jó, de tényleg egytől egyig! A 140 emberből nincs is olyan, akit nem kedvelnék úgy különösebben. A tantárgyakért megőrülök, és nem szívesen hagyom ki az órákat, minden vágyam az volt, hogy ezt tanulhassam, és hogy ezt elértem, és hogy a gimiben a végén ilyen tuti zsírul belehúztam, hát durván megérte. Érted? NEKEM hiányzik az iskola!!!??? Ez nagyon furcsa, hiszen a gimnáziumot rühelltem, a sok kis buzit, akikkel egy suliban nyomtam, meg a tanárokat, a tantárgyakról nem is beszélve, kirúgtak, megbuktattak, szoptam, mint a torkosborz 6 évig. És most? Szabadság!
Ha esetleg most vettek fel fősuliba, vagy egyetemre, akkor minden áron menj el a gólyatáborba!! És ereszd el magad, legyél benne mindenben, érezd kibaszott jól magad! Vállalj be mindent, ismerkedj ezerrel, telefonszámcsere, meg minden! Bulizz! És hidd el, hogy annyira megkönnyíted a dolgod, hogy az elég lesz 4 évre bőven. Nem érdemes olyan suliba menni, amit a szüleid tukmálnak rád, vagy amit nem jó szívvel csinálsz. Ez már a te utad. 18-20 évesen azért már elég felnőtt vagy ahhoz, hogy tudjad mit akarsz majd csinálni, vagy legalábbis azt biztosan, hogy mit nem. Tanuld azt, ami érdekel. Tanuld azt, amivel foglalkozni szeretnél. És állj ki mellette. A felsőfokú képzés a TE életedhez kell, nem a szüleid életéhez. Ők már megválasztották maguknak, hogy mit akarnak, most te jössz. Nekem szerencsém volt, mert a szüleim mindenben támogattak, főleg Anya, mert tudják, hogy okos gyerek vagyok, nem csinálok semmi faszságot, mindent jól megfontolok, és elég eszem van ahhoz, hogy egyedül döntsek – bármiről is legyen szó. Szóval én azt javaslom, hogy ha olyan helyzetben vagy, hogy a szüleid meg akarják mondani, hogy mit és hol tanulj, akkor próbáld meg észérvekkel meggyőzni őket, hogy hé, ez a suli az én életem kifutópályája lesz, nem a tieteké. Nekem kell döntenem.
És ha jól döntesz, olyan irdatlan jó fősulis évek várnak rád, hogy azt soha nem fogod elfelejteni.