Heltai Jenő: Marianne emlékkönyvébe
Akit az istenek szeretnek, x
Örökre meghagyják gyereknek, x
Bizakodónak, nevetőnek, x
Az élet útja annak puha szőnyeg, x
Útravalója sugaras derű, x
Mely ólmot színarannyá aranyoz, x
Széppé a rútat, jóvá ami rossz x
És nagyszerűvé azt, mi egyszerű, x
Újjá az ócskát, tengerré a tócsát. x
A világ annak micsoda? x
Mindennap millió új csoda, x
Sok tarka álom és kevés valóság. x
Tündérek és mesék víg birodalma, x
Amelyben győz a jó, kárt vall a gaz, hamis, x
Amelyben minden alma aranyalma x
És az marad befőtt korában is, x
Játék az élet, élet csak a játék x
S élet, halál egyformán szép ajándék. x
Maradj gyerek te is hát kis leányom, x
Mosolygó lelkű, üde, friss, x
Maradj gyerek, szívből kívánom, x
Még nagymama korodban is. x
+++
Aki ezt a verset írta x
Nem rigó és nem pacsirta, x
Csak aféle bölcs bagoly, x
Zord romok közt huhukol. x
