I love Budapest

ergó, kvázi, effektív, ánblokk - de utálom ezeket a szavakat.

Más! Minden nap történik valami, ami rávezet arra újra és újra, hogy vizsgákra születtem! Szerintem vizsgaidőszakban fogantam, vagy nem tudom. Egyszerüen atom állat vagyok, és az az igazság, hogy már nekem kellemetlen, hogy nulla tanulással érek el nem kettest, hanem 5öst, meg kiválóan megfeleltet... Most pl a művelődéslélektan meg a szociálpszichológia. Ennek csak két oka lehet: 1) kibaszott nagy agy vagyok (ez nyilvánvaló, mert szerencséből és nulla aggyal nem lesz 4 egészes átlag), 2) kurvára lehengerlő személyiség vagyok, mert ma pl szó nékül mondta a töri tanár (szó nélkül mondani - érdekesen nézhetett ki, mi!?), hogy nem baj, hogy még nincs készen a kutatásom (amihez persze még hozzá se kezdetem), majd leadhatom a jövő héten, és milyen ari vagyok, hogy megírtam azért a zéhát is, és majd amelyik a jobb, azt fogja figyelembe venni!!
Szóval nem könnyű szembesülni nap mint nap azzal, hogy mekkora agykirálykatona vagyok!

Más! Gábor, á nem érdekes.
 Tomiékkal voltunk a Burger Kingben, szar volt, de szétröhögtem magam a srácokon.
Bazsika meg nem jött be zéhára, olyan kis csacska.

Szóval ma jöttem hazafelé a buszon, és kurvára büszke voltam magamra, el is felejtettem, hogy megbuktam ifóból, se baj, majd január 4-én újult erővel.
Ja és eddig úgy volt, hogy csak egy vizsgám lesz januárban, de már most úgy elbasztam a dolgot a síeléssel, hogy lesz még egy kommelmélet, egy ifó, és valószínűleg még egy humánstrat... Fakkk! Sebaj! Jó vagyok, nincs mese.