Tegnap megvágtam magam véletlenül. És véreztem. És kimegyek a fürdőszobából röhögve, és elkezdtem csakúgy énekelni Anyunak, hogy "átvágtam a hüvelykujji aortáááámaaaaaaat, jön a deaaaaaaaaat" neg ilyenek. Majd az éneklés végén neki szegeztem a kérdést Anyunak: Vajon mért nem én vagyok az Eurovíziós dalfesztiválon????

Nos rólam tudni kell, hogy sok mindenhez értek, meg sokmindenben penge vagyok, de az éneklés sosem volt az erősségem. Es most egészen finoman fogalmaztam.

Anyu válasza a kérdésemre a következő volt - miután persze végighallgatta eltorzult arccal, ahogy a lánya azt óbégatja elvetemülten hamisan és semmiféle énekhanghoz hasonló hangfoszlány felhasználása nélkül, hogy elvágta a hüvelykujji aortáját:
- Most zárkózz be a szobádba kislányom, és gondolkodj el a kérdéseden.

Így élünk.