Tegnap koradélután Lininél Jébét néztünk, aztán haza, aztán színház. Édes kettes hármasban. Elég bugyuta, de elég sokszor nevettem nagyon, egyszer meg bőgtem is, a zenék lehettek volna jobbak is. Alföldit nem nagyon bírom, mint férfit, valahogy van benne valami visszataszító, de ebben a szerepben kifejezetten kívánatos volt. Meg hát ő azért ügyes. Összességében azt mondhatom, hogy egy könnyed, banális témájú, szórakoztató darab.
Aztán úgy hozta az élet, hogy Andika kitalálta, hogy ugyan menjünk már el bulizni, el is mentünk, Zépébe, előtte kicsi pezsgő, kicsi bor, közben kicsi sör, bent meg ááá, szavakkal el nem lehet mondani, hogy mennyi gáz alak vett körül minket, úgy jöttek baszki, mintha dézsából öntenék őket a nyakunkba, már tényleg az volt szó szerint, hogy szembe áll velem a csávó, a két vállára teszem a kezem, megfordítom, és egy gyengéd taszajtással ellököm. Egyszerűen botrány volt. Aztán még öszefutottunk Brigivel, meg Karesszal, meg Csabával, az jó volt.
Végül fél6ra értünk haza. Ma geci sokat röhögtünk. De már fájt.
Aztán átmentem Bazsihoz, vittem neki ebédet, kártyáztunk, punnyadtunk, remek volt.