Szerda!
Reggel jött át hozzám a kozmetikus leány, nagyon későn jött, és nagyon durván kellett versenyt futni az idővel, és ezt nagyon utálom. Aztán indultam el, Linike is jött, kikísért az állomásra. Aztán a vonatnál vártunk, mikor belémnyilalt, hogy a faszomba, égve hagytam a gázt, és sehol senki!! Na akkor hívtam Anyut, hogy itt a death, hülye voltam... Erre, mivel ő egy ilyen áldott lény, szépen hazament a melóból egy perc alatt, és megnézte a dolgot... Nem hagytam égve. De mégis inkább ez, mint hogy ne legyen kecó.
Na akkor vonatozás indul, nekem a vonatozás Andikával a riviéra! Kicsit balfaszkodtunk az átszállással kapcsolatban, de aztán minden jóra fordult, ittunk is egy üveg borocskát az úton.
Aztán nagy sorban állások, egy nagyon helyes sulitársam merev részegen üdvözölt minket. Sátorverés, és önmagunk belevetése az éjszakába, meg minden napszakba. Ittunk ittunk, jól bebasztunk, a helyi erők több irányból próbáltak meghágni bennünket, de hárítottunk, aztán reggel arra ébredek, hogy ordibálok kifelé a sátorból - ha érted mire gondolok. Nem kaptam levegőt sem, aszittem meghalok (tip-top Moira). Aztán jóra forultak a dolgok, majd Andika kihajolt a sátorból és letakarta az árulkodó szövődményeket, és ezt mondta a szájával: szisztematikusan letakartam.
Ezen a mondaton pedig rettenetesen röhögtünk hajnali 6kor, és többé nem volt olyan mondat, amiben ez a szó ne szerepelt volna. Szisztematikusan.
Csütörtök.
Egész reggel szenvedtem rettenetesen a macskajajtól, a torkom fájt a reggeli akciótól, enni nem tudtam, inni még kevésbé.
Aztán jobban és jobban lettem. Még kicsit aludtunk.
Majd jött Bazsi, és indult az őrület. Aztán jöttek a sátorsazomszédaink, hogy hallották a reggeli beszélgetésünket, és nagyon röhögtek. A hányást nem hallották szerencsére, viszont a "szisztematikusan letakartam" mondatot annál inkább, és konkrétan gratuláltak a humorunkhoz. Ezen sokat röhögtünk.
Voltunk minden féle koncsertón.
Kicsit bekúrtunk asszem. Belezúgtam egy biztonságiba, de nem komoly.
Péntek.
Reggelre virradóan nem hányt senki, ez már szeretem. Aztán fürdés, meg satöbbi, este Andika kúrt be eszelős módon, nagyon nehéz ilyenkor egy légtérben tartózkodni vele, hogy finoman fogalmazzak. Flóra, Flóra, te sosem változol. Sokat krisnáztunk. Belezúgtam egy krisnás csávóba. De nem komoly.
Szombat.
Borzalmas halálhír, sok óra kuss, és lelki jellegű támasz.
Aztán valahogy ezt félretettük, fel sem fogtuk, főleg az nem, akit érintett. Azért még sokat nevettünk, de már meg volt pecsételve a hangulat. Sajnálom az egészet, sajnálom az egészet!
De utána mentünk megint minden féle zenékre, találkoztam Misivel egy kóbor órácskára, voltunk utána Quimbin, meg ki tudja még miken, de Pendulumra nem jutottam be!!!!!!! Nem hiszem el!!!!
Már nem is ittunk, korán lefeküdtünk.
Vasárnap.
Reggel fel, sátor le. Hőség. Vonatút. 4 óra, aztán Nagyinál ebéd, aztán Karesz átugrott, kis duma, aztán alvás.
Sokat nevettünk, de sok a bánat a szívekben.... és mennyi lesz még.
2007.07.16. 12:28 m01ra
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr386358409
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.