Na jól van, nem lesz itt semmi baj. Csak az volt, hogy találkoztam ezzel a sráccal, akiről úgy éreztem, hogy hű bazmeg, ez nekem lett teremtve! És odavagyok érte, és a szívem úgy repül, mikor rá gondolok. És tegnap az egyik barátnőm mondta, hogy randizott vele. És kurva szar a szitu, mert ő nem tudta, hogy nekem tetszik, és a lány emellett nagyon kedves, és nagyon szeretem, és tetszik neki is a srác, és hogy lehet, hogy elindult a lejtőn és most már ő is akarja a srácot, és mikor ezt mondta, csak annyit mondtam neki, hogy sajnos Marci nem tartozik hozzám, ő pedig nem tartozik nekem elszámolással, úgyhogy annak ellenére, hogy beleszakad a szívem, nem tehetek ellene semmit...
Úgyhogy bementem még vágni a stúdióba, aztán egy olyan 10 órán át bőgtem tegnap, mert tudom, hogy ezt a srácot nekem teremtették, és olyan szuperül megértettük egymást, de én azóta nem találkoztam vele, vagyis még párszor igen, de akkor is csak nagyobb társaságban, és mindig olyan kedves volt velem, és mindig mondta, hogy mennyire bír engem. És tényleg tudom, hogy ő a nekem való. De aztán én nem jelentkeztem nála, csak ő írt egy ímélt egyszer, de nem kérte el a számom, vagy ilyesmi. És akkor előáll ez a szituáció, hogy meg van kötve a kezem, mert most már hogy nézne ki, ha ringbe szállnék érte? Nem is tudom miben bízhatnék. Azt nem tudom, hogy Marcinak tetszik-e a lány, de azt tudom, hogy a lánynak tetszik Marci, de nem szerelmes belé. Remélem, hogy nem is lesz, és talál egy jobbat, és remélem, hogy Marci majd megfeszül attól, hogy velem lehessen. De most mit csináljak? Továbbra is ímélezzek vele olyan édeskedvesen, mint eddig? Nem hagyhatom a picsába, mert tudod, hogy nekem nem tetszik akárki, én nem találok snkit, aki tetszene. És végre találtam egyet. Aki minden eddiginél jobb. És ha végig nézzük az elmúlt 2 évemet, hát elég silányan telt ebből a szempontból. Volt Pipe, akivel egy bulin egymásnak estünk, és odalettem érte, megmondtam neki, és ő pár nappal később összejött egy másik lánnyal, naa kkor is kivoltam csöppet. Aztán jött Misike, akivel meg négy hónapot jártam, és szerettem, és végre azt hittem boldog leszek, mert én hosszútávon gondolkodom csak és kizárólag. De nem ért rá sosem, folyton dolgozott, és szakítottam vele, annak ellenére, hogy tudom, hogy szeretett, azt meg főképp, hogy én szerettem, és kb félévig bőgtem utána, meg még egyszer összejöttünk egy iccakára, ami szuper volt, és utána még jobban fájt persze, hogy nem megfelelő nekem. Aztán jött ez a Laci nevű. Aki nagyon megtetszett nekem, és buliztunk, és kissé ittasan közöltem vele, hogy nagyon vonzónak látlak, és mi lenne ha? És akkor egész este nyomult rám, egész este smároltunk, de aztán mondta, hogy mégsem, neki nem kell kapcsolat. Aztán most jött ez a Marci. Aki egyébként már nagyon régóta tetszik, sőt, az első piallanatól kezdve, csak valahogy sosem találkoztunk, mert egy barátnőm haverja, és csak néha hozta el egy-egy közös buliba. De akkor mindig kristálytisztán tudtam, hogy ő a tuti. De neki akkor még barátnője volt, sőt, az elején még nekem is volt barátom. Aztán együtt voltunk Almádiban nem rég 3 napot, és állatira megerősödött bennem ez az érzés, aztán írt nekem egy ímélt, én válaszoltam, és másnap eljött a névnapi bulira, és tőle kaptam a napraforgót és akkor úgy éreztem, hogy valami nagyon romantikus film főhősnője vagyok. Aztán másnap meg az ő születésnapja volt, és meghívtak rá, és nagyon örült, hogy ott voltam, és éjjel hazahozott kocsival, és izzott köztünk a levegő, egyszer még a cigim is magától meggyulladt, mikor szemkontaktusban voltunk. Sokat nevettünk, és tényleg nagyon jól éreztem magam vele.
Aztán még ímélezteünk egy párat, és a közös barátnőnk mindig mondta, hogy Marci mennyire bír engem. Aztán tegnapig úgy gondoltam, hogy majd ebből lesz valami, és akkor én leszek a világon a legboldogabb ember, erre tegnap jött a lány, hogy ő egy ideje randizik vele, és most tudta meg, hogy én mennyire odavagyok érte... És akkor a kártyaváram leomlott, és azóta megállt a világ. De ma tovább forog, mert végre megyek dolgozni, isten se ment meg attól, hogy összegyűjtsem a jachtravalót, és elutazzam Hávájra.

Egyébként tegnap konkrétan kínaira bőgtem magam, ami annyit jelent, hogy a 10 óra ordítva bőgéstől úgy bedagadt a szemem, hogy úgy néz ki, mint Csing Lee, aki nem tudom kicsoda, vagy hogy van-e egyáltalán olyan, de az tuti, hogy kínai.

Tegnap egyébként Hegó azonnal átjött, miután mondtam neki, hogy ne jöjjön át, had bőgjek ma magamban, és úgysem tudok beszélni, csak azt tudom mondani, hogy a szívem, a szívem, jaj a szívem, de ő mégis átjött egy pezsgővel, amit megittunk, de addira már nem láttam, és nem kaptam levegőt, és úgy fájt a fejem, hogy azt hittem megveszek. Szóval, remek estém volt tegnap.

Minden esetre kurva anyját a világnak, hogy nem született rajta nekem való pasi, és aki jönne, azt én leszarom, és ha egy évben egyszer találok olyat, aki pont nekem való, azzal meg mindig van valami gebasz.

FUCKFATE!!!