Anyu ébren is elég jófej, de álmában is elég sokat viccelődik. Szóval ő ilyen atom durván fél perc alatt el tud aludni (keljél éveken át minden nap 6-7kor, dolgozz napi 10-12 órát, utána még járj tornázni meg úszni hetente kétszer és meg lesz az eredménye). És néha adódik olyan helyzet, hogy fel kell ébresszem. Például néha bent felejtem a telómat a szobájában. És meg kell keresnem. Megcsörgetni nem csörgetem meg, mert direkt felébreszteni nem akarom, úgyhogy halkan felgyújtom a villanyt. Van mikor erre felébred. És ilyenkor bújik elő belőle a mókamester.
Most például az volt: felriad, meglát, és kérdezi: már indulsz is?
Anyu, még csak 2 óra van, most fekszem le. - és a mondatom végére már alszik is, és rendszerint nem is emlékszik másnap, viszont jókat kacagunk reggelente az ilyesmin.
De a csúcs mégis csak az volt, hogy a fent említett eljárással éppen a mobilom kerestem, ő észlelte jelenlétem, kinyitja a szemét, és a következőt kérdezi: Na milyen volt? - én mondom neki, hogy mi volt milyen? (de közben röhögök), aztán már alszik is. Reggel persze kinevettük az alvó Anyut az ébrenlévő Anyuval.
I LOVE YOU MOM.
2007.11.28. 02:13 m01ra
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr386357943
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
