I love Budapest

Az van, hogy egyszerűen nem kéne mindig egymilliószorosára bonyolítanom a dolgokat. Úgy élek, hogy szeretem tisztán látni, hogy valami fekete vagy fehér. Olyan vagyok, mint egy kurva dvd olvasó; nulla vagy egyes, más nincs, és igyekszem - akármilyen bonyolultan is - de kihozni az egyest vagy a nullát. Bazsi is sokszor mondja ezt rólam. Igyekszem ezt is átgondolni, jó bonyolultan persze. Minden esetre most írtam egy ímélt a tetszik-fiúnak, hogy heloka, leszel-e holnap?

Holnap is ezer dolog, szeretnék már kicsit csak egyetlen egy napot, amikor nem csinálok semmit. Reggel Andival tali, utána megyek meglátogatni az egyre rosszabbul lévő Mamukámat, utána haza, torna, utána este buli. Nem kell itt azzal előjönni, hogy a gyémánt cipő nyomja a lábam! Ja egyébként vettem egy nagyon baba cipőt, állatíra édi. Tanulni kéne az engemet összenyomó két kibaszott államvizsgára, közben keresek állást, de olyat, ami bejelentett, és mindenütt csak olyat találok, hogy minimum két év a területen eltöltött gyakorlat legyen, vagy ingyenes gyakornoknak felvesznek, csak azon én már túlvagyok. FUCK OFF. Ahelyett, hogy a gatyájukba élveznének, hogy pályakezdővel nyomulhatnának, itt adják a faszkalapot. Ja, meg találtam még egy rádiót, de ezt már biztos tudjátok, csak oda meg hangtechnikusi képzettség kell, és nekem az nincs igazán. De lehet, hogy megkérek valakit a stúdióban, hogy mondjon már egyet s mást a Sound forge-ról vagy mi a tököm, meg ilyesmikről.

Ja és a képek bazeeee, ahogyan követeltétek tőlem titkos üzenetekben.

Itt van, ahogy cigi van a kezemben. Józsi csinálta, szerintem kibaszott jó ez a kép.
Itt van Tabán, ahogyan mi ketten vagyunk.
Ez már Várpalota, itt még megvolt a virágom is és a szívecském is. Milyen szép szimbólum lehetne ez ugyebár?
Itt pedig az egyes számú Sátorbébi Várpalota Királylány és home sweet home.