I love Budapest

Nagyon várom már Laurka képeit a Balcsis őrületről, mert elég mérhetetlenül ütősek lettek. No, meg most találkozom Bogival, adok neki penit, és majd alaposan rányomhatja nekem a saját képeit. Ezt már szeretem.
Baszki, megcsípett egy szúnyog. Na, de nem is ez a lényeg, hanem hogy azt álmodtam, hogy lemaradtam a Radio Cafés műsorvezetésről, mert egy nappal később jutott eszembe, hogy mennem kell, és azt találtam ki, hogy eltöröm a kezem, és azt mondom, hogy tegnap balesetem volt, ezért új időpontot kérek. De aztán örültem reggel az ágyban, hogy mégsem. Egyébként meg mennyire jó már, hogy Ildi is meg én is ott fogunk feszíteni az elődöntőben? Ezt már szeretem! Júniusban lesz a megmérettetés egyébként, de az még odébb van. A vágómelóról még mindig semmi. Bár azt a fülest kaptam, hogy már mindenhol hírdetik, és hogy még várnak pár hetet, hogy mindenki megfelelően kijelentkezhesse magát az én általam hőn áhított állásra. És ekkor mondtam én Gabesznak, hogy inkább várjanak, mint hogy ne vegyenek fel. Hánem? Háde! Hátakkomeg?

Ma leadom az indexet, hogy utána jól szervezetten csütörtökön felvegyem a védésen. Nagyon kivan a pénisz az egésszel egyébként. Kurva médiatörvényt annyiszor kell átnyálaznom, ahány napja ismerem és szeretem Emilyt, plusz meg kéne néznem még mondjuk 2-3 dokut, de nincs időm rá, mert most rohanok a kurva messze lévő iskolámba, aztán meg folyamatosan tanulnom kéne, de megállás és lélegzetvétel nélkül. Szívem szerint minnyár felhívom Pintyőt, hogy takarodjunk ki a Margaret-Islandra a napon heverészve tanulni! Jaj, de neki nem kell tanulnia már! Fákk. Akkor lehet, hogy egyedül kimegyek? Romantikázom egyet magammal a szabadban.