Jaj, úgy szeretek mindig hazajönni sok nap kihagyás után! Mindig ér valami kellemes melglepetés! Ma például hazaérek, látom, hogy a jó kis mappám van a szobám közepén, amit Dorkánál hagytam a múlthéten, és ami tartalmazza az állmavizsgatételeket (amiket egyébként, ha holnap nem is, de valamikor Almádiban nagyon keményen szalonnasütésre fogok elfecsérelni), és a szatyorban még pluszban volt 2 szadomazo jelmez és egy bőr szopóálarc. Hát igen, mióta Dorka anyuka lett, ahol tud, ott szabadul meg a régi cuccaitól.
És tudom, hogy mindig vannak olyan génhibásak, akik nem értékelik és/vagy nem képesek értelmezni az iróniát, nekik mondom, hogy kaptam egy sárga és egy fekete fűző és egyben bodyt, amihez harisnyatartót lehet rögzíteni. Nem fogom felvenni, és legfőképpen nem fogom lefényképzni, és még annál inkább nem fogom feltenni a következő kiállításomra, amely 18+-os lesz.
A nyaralásról. Remek volt, isteni volt, lebarnultam, hőség volt, bebasztam minden nap. Na, persze, erről ábrándoztam, miközben a 13 éves unokatsómmal kártyáztam az esőben. De azért jó volt. Kár, hogy esett. És kár, hogy egy rendkívül rühes-retkes-szutykos szobában háltunk öcskös, Andi meg én. De annyira nem nagy kár, mert rengeteg szóviccet ütöttünk el a rüh szóval, és ez az új kedvenc szavam. Ilyenek voltak, hogy nem mertem elaludni, mert féltem, hogy rám mászik egy rüh, meg a rühek vizipólóznak a hátamon, meg hogy reagál a rüh egy viccre? - rühög! - és Andika még illusztrálta is: rühühühühü. Hát igen, a mi humorunkhoz fel kell nőni.
2008.07.15. 14:30 m01ra
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr116357043
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
