I love Budapest

Na, megvan a gumicsimmer, igazi parasztos, terepzöld portéka, szerintem felszedek vele valami bajuszos kapáló legényt. Bár ők viszonylag kis számban lelhetők fel a fesztiválokon, de hátha megajándékoz engem az élet.

Aztán voltam Pintyinél, meg utána vágni, Hadas Kriszta tartotta ma az előadást, kevésbé volt informatív, mint azt vártam, de igazából ebbe a pár órába nem fér több. Viszont egy meglehetősen szimpatikus nő. Külön tetszett, hogy a sárga cipőhöz, sárga felsőhöz és sárga táskához még sárga A4-es lapon hozott jegyzeteket, és egyébként elképesztően preferálom az ilyesmit. Úgyhogy ma még lesz egy nagy meccsem, hogy a bepakolandó ruhákhoz milyen kiegészítőket vigyek. Hát igen, a nő mindenütt nő.

Ami kemény, az az, hogy egy régi sulitársam, akivel nyaranta egyszer összefutok egy feszkón, bejelentkezett a semmiből, hogy ő egyedül van, had (mért írnám én ezt a szót úgy, hogy "hagy"?) csatlakozzon hozzánk. Szó szerint idézek leveléből. "szívesen mennék és sátraznék meg minden veletek". Nos, ha egy ilyen sülve-főve eszelősen szerelmes párkapcsolatban élnék, vagy mondjuk lenne egy rám nőtt ikertestvérem, azt hiszem akkor se lehetne velem
menni és sátrazni meg minden. Jópofa kölyök, kedvelem, de nem volt közöttünk baráti viszony. Együtt cigiztünk a vécében gimiben. Én meg olyan vagyok, hogy nem megyek el senkivel sehova, ha nem akarok, meg én se kisértetem el magam senkivel sehova, ha jön jön, ha nem jön nem jön, ha meg pont egyszerre akarunk valahova menni, akkor hajrá. De nem utálok jobban semmit annál, hogy léci gyere el velem ide vagy oda. Ezt mondjuk Andikától tűröm a legjobban, és persze igyekszem menni, meg Bazzserral is persze viszonylag kompatibilis vagyok, de mástól ez már elég necces, sőt mi több. Úgyhogy reméljük együtt, hogy a srácfiú továbbra is jópofa lesz, és nem akar tényleg mindenben részt venni, amiben mi. (jajjj, igen, észrevettem, nagyon "baszd meg a főnyíród nyuszika" vagyok, ez kifejezetten jellemző rám)

Nodealényeg! Holnap induluuuuuunk! Be kell még pakolnom, ami azért szopó, mert télre készülök, ugyanis ma az egy pulcsi vajmi kevésnek bizonyult, és mire hazaértem, kékre fagyott a szám, és rákívántam egy forró teára... JÚLIUS KÖZEPÉN! Ne szemetelj már annyit, jön a globális felmelegedés, oszt nekünk reszeltek... meg a nyaralásaimnak is. Idén egyszer jutok ki "nyaralni", és egy nappal indulás előtt azon filózom, hogy a két pulcsi mellé melyik kis kabátomat vigyem, és hogy tegyek-e be térdzoknit a gumicsizmához, szóval nekem ez nem vicces. Sőt, ha jobban odafigyelek a belső hangomra, nem is hallom, hogy erőltetne a röhögés.

Na, még holnap biztos írok egy jajjj bázzmeg mit vigyek még-et,meg egy jájj mit hagyok itton-t, szóval csak a szokásos pánik hangvételű bejegyzést, de azért elköszönök!

HELLÓ

Ui: És egy életre jegyezd meg a két kisgyermekes Dórikám jó tanácsát: herkázni csak steril tűvel, dugni csak gumival, gyerekek, ez nem játék!!!!!!