Tegnap itt volt Heg, kicsit még dumcsiztunk, oszt elment, aztán ennyi. Úgy érzem, hogy semmire sincs időm soha, és hogy agyhalottá válok a munkától. De a legnehezebb az, hogy még mindig nem oldódtam fel rendesen a munkahelyen, még mindig új gyerek vagyok, még mindig új osztálytárs. Baszki, pedig már úgy vulgárkodnék ott is egy kiadósat, meg minden ami velem jár.
De Andikával még mindig az évezred legnagyobbjait tudjuk röhögni, mikor például ma azt meséli, hogy egy ismerőse úgy berúgott, hogy nem emlékezett semmire, csak reggel fura fájdalmat érzett a végbelében és makknyomok voltak a homlokán.
De egyébként Levivel elég jól kijövök, és például vele lehet röhögni sok baromságon. De nem vagyunk még azért pacsi pajtások.
2008.09.24. 23:38 m01ra
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr16356865
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
