I love Budapest

Kurva ez az élet, mert rengeteget kell most előre dolgoznom, hogy nyugodalmas és békés decemberem lehessen, úgyhogy minden éjjelem és nappalom csak a szerkesztésből áll.

De! (Lófaszt, nincs is ibolya, b@szni vittél engemet oda!) Pénteken Karesszal kicsit megváltogattuk a világot, kibontottuk egymás lelkét, nagyon szép volt, lényeg az, hogy a Merlin félszar-féljó bolondéria előtt átbeszélgettük az életünket egy remek talponállóban, ahol a kedves csapos úr meg is hívott egy italra. A Merlines őrület viszont nem robbant akkorát mint vártam. (megvetem azokat az embereket, akik kb névmás szinten használják az őrület, bolondéria, történet, szösszenet, megfejtés szavakat, és bottal ütném a testüket miután lefejeltem őket - a szerk.)

Viszont harmadjára voltam úgy bulizni, hogy testem kordában tartottam (háhá, baromi vicces vagy, nem a Korda Gyurira gondolok); senki nem töcskölt meg, nem hánytam idegen emberek lakásán reggel félholtra baszva, közben azon filózva, hogy ki szívta ki a nyakamat vajon és mi ez a kurva nagy tetkó a hátamon. Na, lényege a mondandómnak, hogy a legutóbbi Gödörben töltött éjszakámat követően elég határozottan eldöntöttem, hogy nincs az az isten, hogy én még egyszer berúgjak, és bár nem vagyok mindig megbízható ebben a dologban, no, meg hát melyiünk száját ne hagyta volna még el a mondat egy fejfájós-vért hányós vasárnap reggelen, hogy soha_a_leborult_kurva_életbe'_én_nem_iszom_többet!? De mind újra vétkezünk, és persze nem szánt szándékkal, csupán a bilológia babrál ki velünk (túl meleg van - bebaszunk, túl sok töményet toltak a koktélba - bebaszunk, túl gyorsan kell inni - bebaszunk), és mint tudjuk, érdekes egybeesés ez, mert ugye gimiben volt olyan eset, hogy 11 darab fúróm volt biológiából, és most tessék, a biológia REVANSOT vesz rajtam (helo Mr Chandler Bing!!!!). Na, de a lényeg az, hogy a harmadik bulim volt ez a pénteki, amikoris nem gáncsoltam ki saját magam, és ez mesés.

Aztán jött a szombat este, amikor meg Progika szülinapját ünnepeltük meg kiadósan, és tessék, kötöm az ebet a karóhoz, és józanul távoztam a tett helyszínéről (negyedjére), majd Bálajzsnál aludtam. Már megint átbeszélgettük az egész éjszakát, annyira sok mindenben egyetértük (méghozzá nagyon hevesen), de annyira sok dologban fel tudjuk cseszni egymás agyát, hogy olyan már nincs is. De természetesen mindig nekem van igazam! Hát persze, hogy mindig neked van igazad, Bazsalikom! :)

Na, már olyan rég volt körkérdés, lássuk mire vagytok még képesek!

Ki az, aki majdnem nem menstruált az Úr 2008. évének novemberében, és ezen kicsit már elparázott (nem mintha bárki az előmúlt időszakban megmártózkodhatott volna a szentélyében), ám hála a mennyei gondviselésnek, ma, a családi vendégségben természetesen beparkolt a piros mercédesz mindannyiunk kedvenc parkolójába (érdekes metafora ez a testemre, magam is elcsodálkozom olykor magamon)?

Na, és hát a válaszok:
A) Jimmy Neutron
B) Wendy Moira Angela Darling

A november se úszhatja meg vér nélkül!

Sajnálom, srácok, tudom, hogy néha nagyon idióta vagyok, de hát ez ezzel jár. Megszoksz, vagy hesspicsába!

Jaj, és a legjobbat a végére tartogatom: Az orvosok szerint Tomi már túlvan a nehezén! Szorítok neki, minden nap szorítok neki, hajrá Tomikám, karácsonyra - mint a makk, olyan - ép legyél, és utána még legalább 50 évig! Jó egészséget és hosszú, boldog, gyermekzsivajos életet kívánok minden családtagomnak! No, persze magamnak is.

Na, elég a nyáladzásból, csigiricsácsumicsá, megyek szerkeszteni, míg fel nem kel a nap.