I love Budapest

Szóval tudjátok, jön a családba egy babucika. Mikor Tomi meghalt, írtam, hogy jön Sonika és Robika első csöpp kölke. Sose gondoltam volna, hogy egy babuska születésétől ilyen keservesen fogok majd sírni - bánatomban. Pedig nagyon vártam a bébikét, és már a mamája…

Gyerekek, volt itt minden. de azokról majd csak ha lesz időm. De a legfontosabbat leírom, mert rád és a gondolataidra is szükségem van!Szóval tudjátok, jön a családba egy babucika. Sose gondoltam volna, hogy egy babuska születésétől ilyen keservesen fogok majd sírni,…

Jaj, de impulzív és emocionális volt az este! De most takarodom aludni, hogy holnap is ember legyek! Szombaton uristen de jó lesz!

Még kihagytam a napom fénypontját! Éppen Budáról tartottam Pestre az egyik kiváló közlekedési járművel, és mikor éppen hajtunk fel az Erzsébet-hídra, mit látok? Hogy felkapcsolják a villanyt a városban! Látom, ahogy fény borul finoman a hídra, majd várakozással telve…

Az elmúlt két napban ugyan a történések száma kivételesen véges, ám annál nagyobb horderejűek ezek a történések. A megbeszélés faszányosan sikerült, olyannyira, hogy lesz is haladás, meg volt ötletelés, és Moira nagyon szereti, amikor ötletelés van meg bréjnsztorming meg…

Jaj, ma nagyon buzgómócsing voltam az új gyaki kislánnyal. Előre dolgozunk. Istenem, már csak egy dologért imádkozom éjt nappallá téve; hogy a holnapi beszélgetés konstruktív legyen, hogy végre hajrá hajrá, hogy végre megbeszéljük, megcsináljuk, kiadjuk, és menjen, robogjon…

Még a Lami este: már nem nagyon volt megállás, de nagyon vicces volt, ahogy a kérésemet követően (mely szerint egyáltalán nem áll szándékomban a többiek előtt ilyesmit csinálni) elkezdtünk le-föl rohangálni a koliban, mint két begerjedt kamasz kábé, és kerestünk…

Tegnap Heggerrel talicskáztam, a jó kis hányásszagú Dürer-kertben dumcsiztuk át az éjszakát.