I love Budapest

... ja, azt nem mondtam, nem ér leguglizni!!!

Egyre csak egyre csak szüntelen dörömböl a picinyke motor! Azon jár az agyam hetek óta, hogy mér' nem vagyok én Honolulun???? De olyannyira ezen jár a kis elmém, hogy a számítógépemen a háttérképem a következő (és igen, ekkora a monitorom! Mert megérdemlem!!).

Jaj, még annyit, csak a magam örömére, hogy milyen faszányos dolgok is várnak rám! Először is, mostanában téma-ötlet dömping volt az én kedves kis koponyámban, úgyhogy most nem kell annyit vacillálni, hogy mi a pékpénisz legyen holnap a téma. Aztán csütörtökön kártyizni megyek, Firpo, Rebeca és Martha Joker újra asztalhoz ül! Aztán megveszem a Quimbyre a jegyet, aztán pénteken megyek színházba, aholis Andikával Simon Kornélra és Kiss Tibire csapjuk ki az egyszeműt. Nekem a színház - mint azt több ízben mondottam volt - a riviéra! Ezen kívül még annyit szeretnék elmondani (nyilván, hogy szegény Dzsoni a mocsokban rohad), hogy mindjárt bejelentkezem a kozmetikusomhoz. Meg Nyikolajhoz! Aztán bengggg, itt is a hétvége. Jaj, pénteken atomot bulizunk Andival, remélem nem fogok inni.

De ma talán most mindjárt lefekszem, és akkor holnap nem leszek mocsok fos. Ezen kívül talán a mesét is felmondjuk holnap. Lehet majd este nyolcor vaxolni a gyíkot, gyerekek, mert nem elég, hogy én mondom fel, de Bazsika meséje lészen az.

Ma - még annyit -, hogy az adásban volt egy remekbe szabott játék, és a kérdés a következő volt:

Ki tud megfelelő tanácsot adni a tökéletes smink elkészítéséhez?

a.) Egy dietetikus
b.) Egy táplálkozási tanácsadó
c.) Egy sminkes

Mi, természetesen, Andival tovább fejlesztettük a dolgot.

a.) Sírásó
b.) Traktorvezető
c.) Yoda
d.) Sminkes

A megfejtéseket a szokásos módon, a nyereményekről nem is beszélve.

A mai nap jó volt. Ha eltekintünk attól a nyomasztó mélabútól, ami a lelkemben sarjadzik. De semmi baj, pénteken szolárium versus Moira - kettő pont nulla, A feltámadás! De félidőben kijövök természetesen.

Reggel Bálajzzsal mentem munkiba.

Holnap is van nap. Az új telcsi remekül muzsikál.

És most kivételesen magamtól idéznék (és ezzel egyúttal a Jó barátokból is):

Akkora felfedezést tettem, hogy ez megváltoztatja a nőiségem! Ha a melltartóm egyik pántját kiszedem, és a a megmaradt pánt felső csatlakozását az eltávolított pánt felső csatlakozásához teszem, akkor lehet hordani hátul kivágott felsőkhöz. Én megtanultam értékelni az élet apró örömeit. És most Jóbarátokat idézek:

Ross: Hat hónapja nem voltam nővel, de így legalább megtanultam értékelni az élet apró örömeit. A madárcsicsergést, az ég színét...
Joey: Ross, az ég kék, és én tegnap izéltem!

Ezzel búcsúzom is.

Ma, mikor készültem el felé a rádióból, a főnök aszongya nekem a szája segítségével, hogy te Moira, beszélt már veled a főszerkesztő? Mondom neki, hogy nem, mért? Erre ő, hogy hát egy ideje beszélne már veled. Én ámélkodom, hogy híííha, vajon mit akar mondani nekem? Kicsit ráparáztam, meg meg is örültem, hátha valami jó, vagy hátha valami rossz, de semelyik se nyert, inkább valami kedves. Ugyanis fel kell majd mondanunk estimesét Levivel, és ennek én nagyon megörültem!

Más nincs. Bazsival voltam kicsit dumcsizni, aztán hazagyüttem, és a korábbi posztokban emlegetett Kinter Oszkár még mindig dobogtatja a szívem, persze nem komoly az ügy. Szerintem túlteszem magam hamar.

Pénteken színház!

És hogy mi az überszopacs? Hát egyfelől, hogy éjjel kettő van, én meg még mindig ébren, a másik meg, hogy pontosan kettő, az az kettő (éppen ahány óra van - véletlen???) magyar zenekart szívelek én igazán; Quimby és Tankcsapda. És a mai körkérdésünk is ehhez kapcsolódik: a téli koncertje ennek a két zenekarnak vajon egy napra esik-e?

A.) Nem, pont mind kettő egy-egy péntekre esik, hogy utána kellemeset tudjak aludni.
B) Naná, bazmeg!!!!

Megfejtéseket sms-ben, nyerteseket postán.

Tegnap vettem új telefont, egész kedves darab. A szolgáltatónál meg összefutottam egy régi osztálytársnőmmel, aki nem mert odajönni hozzám beszélgetni, csak félve intett. Hát kérdem én, mekkora tirpák az ilyen?

Jááj, nagyon nézegettem utakat Tunéziába, elvégre olyan 60 rongyból már lehet is menni. Most menjek vagy maradjak? Király vagy kilences? Hamburger vagy hotdog???

Na, húzom, kirittyentem magam.

Áh, nincs energiám. Péntek reggel csajos bolondéria, aztán munka, meglehetősen remekül telt a nap, csak az volt az egyetlen baj, hogy véletlenül figyelmetlen voltam, és az egyik hallgatói ímélt pontosan idézve olvastam föl, pedig volt benne egy káromkodás, amit izomból nekitoltam élőben, és nagyon szégyelltem magam, de szívből remélem, hogy nagyobb bajom nem lesz az életben. Aztán Andival húztunk színházba, Producerek, még mindig kedves, aztán villám rohanással elértük a partivonatot, hatalmas mákunk volt!!!! Komolyan, ahogy felszálltunk, egyből indult. Aztán két srác lepaktált velünk, de nem nagyon vettük őket komolyan. Aztán az volt a baj, hogy megittunk fejenként egy-egy üveg pezsgőt. Na, hát ezt nem kellett volna, túl sok volt, és túl éhgyomorra ittam, ezért bűnhődtem is rendesen, ugyanis nagyon berúgtam, és a Pendulumnak csak kb. az első negyed órájára emlékszem, jó nagy szopás, mi??? Hát ez van. Aztán mire kijózanodtam, már minden hiába volt, de összefutottunk a vonatos két sráccal, akik hazakísértek bennünket, kedvesek.

A másik meg egy érdekes észrevétel. Nem tudom mi van velem, de annyira be vagyok gerjedve folyamatosan, hogy például ma lehetőségem nyílt kb másfél órán keresztül a tévén flesselni, és éppen a Celebes műsor ment, és mondtam öcskösnek, hogy azért ez a Kinter Oszkár elláthatná a bajomat, aztán eggyel arrébb kapcsoltunk, ahol meg a Megaszar ment, benne az a kis sármos amerika-gyerek, mondtam is fennhangon, hogy gyere, harapj a mamiba, aztán jött a Popdaráló, ahol meg a Vastag Csabi dobogtatta meg a szívemet és a lábam közét, szóval Geri megállapította, hogy minden éppen futó műsorban volt egy férfi, aki felhúzott. Szóval lehetséges, hogy valami hormonális akármi lófasz van, de az is lehet, hogy csak itt a tavasz, dagad a...., de inkább az lehetséges, hogy olyan elképesztően dughatnékom van, és annyira de annyira sokat van a fejemben, hogy hí, de elképesztően szerelmesnek kéne lenni, és sokat gondolok már megint ilyenekre, hogy talán Betmennel kellene lennem, de az a gáz, hogy próbáltuk, próbáltuk, talán egy teljes hónapig is ment augusztusban ez a dolog, de nem éreztem, hogy a szerelem szele fel tudná kapni a szívemet majd egy szép napon.

De annyira nagyon kivagyok, komolyan, ez már viccnek is rossz. Odavagyok!

Tomi jobban van. Legyél még jobban!!!! Gyere hazaaaaaaaaaaaaaaa!!!

A teljes abszuritást tükrözi a tény, hogy mindenki úgy nézett rám ma, mint egy ufóra, és nem kifejezetten jogtalanul, mert olyan vérvörösre sültem, hogy bármelyik homár megirigyelhet. A másik meg, hogy - már írtam korábban is - szeretném tudomásodra hozni, hogy a jelenség stagnált; akárhányszor kimegyek az erkélyre, akár kabátban, akár bugyiban, akár elektromos herepacskolóban, a szemben lakó srác is mindig kijön. Nagyon gyanús.

Jaj, de megyek a Pendulumra, holy shit, ennyire még ember nem ment semmilyen rendezvényre, mint amennyire én fogok holnap Pendulumra menni!

Volt lehetőségem megnézni ma a másik ultra_nagy_szabású SZTÁR műsort, és azt kell mondjam, hogy ha nagyon erősen tartaná valaki a fegyvert a tarkómhoz és rendkívül erősen, ellenállást nem tűrően kényszerítene, akkor azért szívesen kiabálnám Kucserának, hogy gyere harapj a mamiba!!

Jaj, megnéztem. Elöntött az érzelgősség, és hirtelenjében arra gondoltam, amikor utoljára csókolóztam. Hiányoznak a csókok.