I love Budapest

Mutassatok még egy embert, aki képes hat perc alatt véresre égni a szoláriumban! De hát én csak egy kis színt akartam, mert már gyakorlatilag olyan fehér voltam, hogy az már szinte kék!

Családomba újabb ménkű csapott; Nagyi összetörte a kocsiját, de szerencsére neki semmi baja nem lett. Tomi jobban van. Legyél még jobban! Legyél most azonnal egészséges, mint a makk!! És utána még legalább 50 évig!

Még megnézem az új Grey's-t, aztán takarodom aludni. Hardcore lesz a péntek, reggel shopping nagy lány csapattal, aztán munka, aztán újabb kör shopping, aztán színház, aztán onnan egyenest Pendulum! Halál a szombat délelőttre!!!!

... és a mai este után felmerül bennem a kérdés; vajon kit/kiket kéne leszopnom/kinyalnom/felvarrnom az összes goNbját, hogy ingyen járhassak a műjégre mindörökké ámen?

Hát ma igyekeztem félretenni ezt a nagy bajt, ami Tomival zajlik. Írtam Dórikának, hogy adja át minden szeretetem és jó kívánságom, és nagyon-nagyon szorítok érte!

De a mai nap ettől az egy igen csúfos és bánatos fekete folttól eltekintve kifejezetten optimális volt, és mindenek előtt felemelő! Az adásban brillíroztunk, igazi ipari állatok voltunk Levivel, ezt már szeretem! Aztán iszkoltam haza, majd Karesz értem jött kocsival, és takarodtunk a Jegesestre. Mennyei volt! Eltekintve, hogy Emesének puszta szívjóságból felajánlottam az egyik fölösleges jegyem, aminek ő nagyon örült és én is örültem, hogy örömet okozhatok neki, de erőteljesen megkértem, hogy ha nem jön, akor időben szóljon nekem, és akkor hívok mást. De este 10-kor sem hívott, és már nagyon baszott az ideg, közben meg Karcsival és Karesszal vártunk kint, hogy hátha jelentkezik, de semmi. Akkor valahogy levadásztam a számát, mert az se volt meg, és baszki, elfelejtette lemondani! Úgy felkúrta az agyam egy pillanat alatt, hogy ihaj, de elnézést kért, és én szó nélkül megbocsátottam. Utálom azokat az embereket, akik nem képesek bocsánatot kérni, és főként azokat, akik nem ismerik el, ha hibáztak. Na, de nó para a továbbiakban.

Jeges est!!! Frenetikus volt! Pont kiváló zenék, kiváló arcok, remek társaság! Jó volt a jég is, és elképesztő volt, hogy miután 100 kört letoltunk bent a  közel 0 fokban, a kinti 10-en_pár_fok kifejezetten tengeri, forró levegőnek hatott! Nagyon faramuci érzés volt, ahogy koriban, élvédővel mászkáltunk el a kocsihoz, olyan volt, mintha a tengerparton sícipőben mászkáltunk volna egy kellemes nyári napon.

Szóval Jeges est nagyon jól esett, még ilyet! Jó lenne, ha ennél nem lenne soha nagyobb tömeg. Karesz most hozott haza kocsival, Karcsiék meg a többi ismerős még maradtak. És drukkoljuk - együtt te és én -, hogy holnapra legyen hangom! Mert mondjuk egy sapi meg egy sál - ha az utcára nem is - azért elkellett volna a pályán.

Pénteken színház meg Pendulum!!!!!! Pendulum isten egyik legnagyobb ajándéka - ha nem a legnagyobb!! Na, húzok hunyni, holnap vár a munka, meg Bazzserral elmegyünk erre az új faszányos helyre. Mihálynak polip nőtt a szemgolyójára, úgyhogy vele nem találkozom, isten nyugosztalja. Jaj, hát erről nem eszembe jut Andika? Akivel ma nem is beszéltem! Nos, ennek örömére énekeljük együtt: szemgolyó szemgolyó a csipkés szemgolyó!

Jaj, még valami! Ott volt a jégpályán a tavaly szeptemberi gólyabulis lovagom, jaj, de kedveltem volna én azt a kölyköt! Ihaj!

CSURIBAN A KEZEM A NAGYBÁTYÁMÉRT!!!!!!! Gyorsan gyere haza, Tomika!

De hogy ne sírva feküdjek le, mindenképpen le kell írnom még két dolgot.

Az egyik, hogy hazafelé jövök a busszal, és mögöttem egy kislány (olyan 4 éves forma) és a nagymamája barkochbáznak.
Gyerek: Tárgy?
Nagymutter: Igen.
Gyerek: Gyümölcs?
Nagymutter: Nem.
Gyerek: Zöldség?
Nagymutter: Nem. Nem étel.
Gyerek: Sárga pillangó?
Nagymutter: Nem kicsim.
Gyerek: Kalács?
Nagymutter: Nem. Ne rákérdezz!
Gyerek: Nagyobb, mint én vagyok?

Édes volt a kölyök.


A másik már kevésbé édes, ugyanis Andika meg én szerepelünk benne, meg az ellenőrök. Ez mai telefon beszélgetés.
Andi: Ma tele volt a 4-6-os ellenőrökkel. Szemmel vertek míg elő nem vettem a bérletem.
Moira: Pajkosan megcsapkodták a hátadat türelmetlenségükben?
Andi: Pajkosan beleélveztek a segglikamba türelmetlenségükben.




Jaj, fáj a hátam, elmegyek má' ahhoz a Nyikolajhoz!


... és ugye, hogy Kinter Oszkár azért megér egy misét???? És ha már kereskedelmi televízió... 2 napja volt alkalmam és lehetőségem bepillantást nyerni (brööee) a Sztár vagyok, baszd meg a kurva anyámat pénzért című műsorba. Hát egyfelől nem kritizálom a tartalmat. De az, hogy a 7 percben, amit a csatornán töltöttem, úgy durratak a bazmegok, a picsábák meg a pöcsök, hogy nem hittem el!!!! Semmi kisípolás, semmi akármi vagy bármi, úgy telibe, arcba! Mesevilág ez a média! Már ettől a szótol konkrétan kiver a víz, hogy celeb. Ha valamelyikőtök ezt a szót használni meri, kezét-lábát eltöröm! Figyellek.

Nacsókolom.

Ez a bejegyzés főként nekem szól, főként a családomnak! Gyermeki rajongásom Felétek.
Nem kenyerem a Kozsós érzelgősség, de fontos leszögezni, hogy egy szempontból bizonyosan a világ legszerencsésebb gyermeke vagyok. Ez pedig a családom. Velük én napi kontaktban vagyok, és hetente azért biztosan találkozunk. Ha bármi bánat vagy csapás ér, akkor egészen biztos, hogy a széles rokonságom mellettem áll, és halálos nevetésre tudnak fakasztani. Ehhez tudni kell, hogy itt nem a szűk családomról van szó, hanem egy igen nagy csapatról. Itt egy kép, amin a hagyományos is ember le tudja követni a dolgot, én rajzoltam, bitang egy tehetség vagyok. Ott kezdődik a dolog, hogy Nagyika, meg az ő két tesója. Nos, ők mondjuk az első generáció, én meg ugye a harmadik. Közte van Anyu meg a nagynéném, meg ott van nagyika tesójának (Tominak) a két kölke, Dodó, meg az öccse Robocska. Dodónak vannak az ikrei, akikért élek halok. Na, de még ott van a nagynénémnek a 3 gyerkőce, akik a kb velem egykorú unokatesóim. Sajnos a mi családunkban sok a szomorúság is, amelett, hogy nagyon nagy az összetartás meg a szeretet, és mindenki éppen pontosan ugyanolyan habitusú, mint én vagyok, de kábé 4 és fél éve elég sok a baj. Hát mehalt Gyöngyi, aki Dodó anyukája, és állatira fiatalon és hirtelen halt meg, és ez szörnyű, nem láthatta, ahogy a lánya férjhez megy, nem láthatta az unokáit sem (az ikreket), pedig ő szupernagyi alkat volt, de sajnos 2004-ben...
Aztán 2006-ban volt a következő ilyen rémes dolog, Nagyikám másik tesójának a férje, aki nekem olyan, mintha a nagypapám lett volna, a drága Papuka, hát ő nagyon betegen és öregen halt meg, és a világon a legnagyobb nevettető volt ő, és szellemi képességei elképesztőek voltak. Imádtam őt! Drága Papukám, ő volt az. Akkor halt meg, mikor Misivel jártam még 2 éve. Aztán mikor ő meghalt, akkor Mamu, aki az ő felesége, és egyben a Nagyikám nővére, és egyben olyan, mintha a nagymamám lenne, hát ő ekkor megbetegedett. Vagyis ekkorra jött ki rajta. Ő az, akinek agysorvadása van, és halvány árnyéka sincs már önmagának. Legnagyobb jófej volt, most meg nem tudja azt sem, hogy a napok hogyan is követik egymást. Minden nap megy hozzá valaki, de már nem nagyon tud egyedül közlekedni. Nagyon szeretem, és megöl a lelkiismeretfurdalás, hogy már olyan hosszú volt ez az egyre romló betegeskedése, hogy már alig emlékszem milyen is volt, mikor még teljes egészebén önmaga volt. És ez a dolog csak egyre rosszabb. Minden nappal egyre kevesebb dolog jut el hozzá a világból. Aztán ott van Nagyi másik testvére, Tomi. Aki nem olyan, mintha a nagypapám lenne, inkább mintha a nagybátyám, mert még elég fiatal. Az ő lánya Dodó, és az ő felesége, Gyöngyi halt meg 4,5 éve. Nos, ma vele van a baj. Tomival. Érte szorítunk itthon. Hasnyálmirigygyulladással vitték kórházba EGY HÓNAPJA!!! Azóta bent van, ki-be viszik az intenzívről, hol jobban van, hol rosszabbul, de sosincs jól. Megbolondulok, ha belegondolok mit él át, hogy egy hónapja nem látta az unokáit (a másfél éves ikreket), és hogy ő, aki sportember és életében nem volt se beteg, se kórházban, ilyen kiszolgáltatott körülmények között van. Komolyan kivagyok. Lényeg az, hogy ma már meg kellett műteni. Az volt, hogy ha jobban lesz megműtik, vagy ha rosszabbul... Sajnos rosszabbul lett. Bassza meg, kurvára ideges vagyok és elkeseredett!
2,5 órát volt bent a műtéten. Borzasztó dolgokon esett át, és nincs túl az életveszélyen. Megőrülök, komolyan! Ő a család legerősebb oszlopa, ő a család szupermenje!!!! Nem lehet semmi baja!!! Szóval eléggé kivagyok. Meg mindenki. Tomikám! Igyekezzél!

Nagyon közel vagyok a kiboruláshoz. A kedvenc nagybátyámat műtik 6 óta, és nem tudok róla semmit. A családom kivan. Kurvára drukkoljatok! :(((((((((

... még egy dolog. Jövő héten az én kollégám, műsorvezető- és szerkesztőtársam, felebarátom, Levente lesz a Hal a tortánban! Mindenki rendületlen figyelemmel kísérje útját. És természetesen mindenki hallgassa a testünkből szájon át kiáramló remek és kedves műsort a rádióban.

Fáj a hátam. Most már tényleg elmegyek Nyikolájhoz, a masszőrhöz.

Én egy olyan típusú ember vagyok, aki a szavak (főként nyilván a főnevek) után nagy - és már-már kéjes örömmel - odabiggyeszti még, hogy "úr" vagy "fiú" vagy "bácsi". Lényeg az, hogy mi Andikával generáljuk a baromságokat egymásból kifelé, és rá is szokunk a baromkodásra, szóval értsd úgy, ahogy mondom; ha például elmegyünk ketten nyaralni valahova, akkor tuti, hogy rákapunk valami faszságra verbalitás terén, de mondjuk ilyenekre, hogy orosz akcentus, vagy például Fibi büdös macskájának dallamára beszélünk (úristen, mi csípett meg ilyen csúnyán??? - szúnyog macska szúnyog macska mivel etetnek tééééged - és akkor _ez_ egy kielégítő válasz), vagy még ezer és ezer ilyen dolog, egyébként a legújabb a kombiné kombiné a csipkés kombiné dallamára megy, már vagy nyár közepe óta, de olyan szinten, hogy telefonálunk például egymással. - Belement valami a blablabla - mondja Adrej, de én nem értem mit mond, szar a vonal - Mit mondasz? Belement valami a mibe? - kérdezek vissza. - Szemgolyó szemgolyó a csipkés szemgolyó. - de ezt dallammal, érted. Na, hát mi így élünk, a teljes idiotizmus jegyében. De hogy ezt miért is kezdtem el??? Ja, igen. Hogy a "fiú", "úr" és "bácsi" szavakról meséljek. Na, hát például mi ezeket a szavakat így használjuk: Ma Nagyibácsinál ebédeltünk egy kis vadasfiút, aztán Geriurat elvittük a próbaterembe, mert egész este gitárbácsizik. Na, ez egy kiváló példa. És éppen most valahogy pont ráklikkeltem egy csávóra a wiwen, és már gyanús volt, hogy az adatlapján az volt kiírva az Állatok rovatba, hogy NYULUR. Már itt kicsit félmosoly jelent meg szép kis orcámon, majd mikor a képeket nézem, hát láss csodát! Konkrétan ilyenek vannak, képek a nyúlról és mellé a szöveg: Nyúl Úr, Nyuszi Úr és a kedvencem: NYULI ÚR!!! Nagyon röhögtem! Már toltam is a linket Ándrejnak.

Egyébiránt. Valami lehet most a levegőben, mert sok-sok ímélt kapott az elmúlt pár napban a moira.blogol.hu szerkesztősége, és főként kellemes kritikákat, úgyhogy magam és szerkesztőtársaim nevében is nagyon köszönöm!

Holnap munkabácsi, de nem bánom, no meg holnap fizukaaaaa, és veszek új szemdzsót, mert nekem a szemdzsó a riviéra. Ha tehetném akkor tornacipőből és szemüvegből a szivárvány minden színében vásárolnék. Meg persze fülbevalóból! Jaj, meg táskából, na. Meg esetleg még blúzból és női ingből. De ennyi.

Holnap mi is lesz? Bazsikát elvinném egy faszányos helyre. ... bár, amilyen nagy roksztár, ő már tuti volt ott. Kedden meg Jegeseeeest! Riportolunk is, úgy fest, hogy Karesszal megyünk. És jaj, mennyi sok dolog lesz a héten, de például!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!