Gravefruit: Két latin
Csendélettel indul a reggel,
pizza a földön, álmos szemekkel
ébred lassan a két latin
és végignéznek a nappalin.
-Valami lovagi torna volt tegnap este-
szólt az egyik latin és megkereste
azt a testet, amit legyőzött éjjel.
-Nézz rám, én itt vagyok,
többé nem hallgatok,
vigyél el magaddal!
Mondd mért nem figyelsz rám!?-
A latinok mindig, jó szókás szerint,
kitessékelik az ajtón,
a hölgyeket, akiket előző este áúáújejee.
Ezzen a reggelen is így indult,
szépen sorba mentek,
a két latin meg egy libákkal közös párhuzamra leltek.
-Fagyjon a mosoly az arcodra!
nézz rám, én itt vagyok!
Nem állok be ebbe a sorba,
többé nem hallgatok!
Én nem leszek soha sem a játszótered!
Vigyél el magaddal!
Csak az enyém leszel, azt elhiheted!-
Csendélettel indul a reggel,
pizza a földön, álmos szemekkel
elmélkedik az az egy latin,
aki barátját siratta hajnalig.
Mer' ugye nem igazi latin,
aki bedől egy nőnek,
aki esténként mosogat,
és hurkái nőnek,
aki kosárral kezében siet haza,
mer' otthon a drága a fülébe súgja, hogy:
-Nézz rám, én itt vagyok,
többé nem hallgatok,
vigyél el magaddal!
Mondd mért nem figyelsz rám!?-
