Ehh. Még sokkal jobb lett a nap, mert találkoztam útközben a tesóm édesdrága legjobb barátjával, aki olyan kis zabálnivalóan helyes kölyök, hogy nem igaz, és már nem láttam március óta, mert jól el volt utazva, mert cirkuszos. Beszélgettünk vagy 20 percig, és jópofa volt. Jó volt látni.
Na, de aztán beértem a suliba, és bakker?? Mi van megint??? Elmaradt az összes órám!! Mert az uccsó 5 órám (2-től fél7ig) ugyanazzal a tanárral van, és bazmeg! Ezért mentem be!
Össze fogom számolni, hogy hány óránk maradt el, mert amióta ebbe a suliba járok összesen EGY olyan hét volt, amikor minden óránk meg volt tartva. Pedig ez a 3. félévem. Szóval kibaszottul be kaphatják a faszomat, mert nem ezért fizetek ki félévente 162 rongyot de kurvára.
Be kéne perelni őket a gecibe. Komolyan mondom, hogy minden nap elmarad óránk, és minden héten átlagban 5-6 előadás vagy szeminárium marad el. Ami azért elbaszott módon sok. És ez meg nem gimi, hogy jeeee, elmarad, hanem "faszom, azért jöttem ide, mert ezt akarom tanulni, sőt fizetek is érte kurva sokat, szóval ne maradjon el óra!!". Hát ez a véleményem. Dühít, de egyre inkább.

Na de még egy kicsit elvoltunk Pomival, Rékával, Tomival, Laurával az udvaron, aztán meg jöttem is haza, éztem még egy csomó Jóbarátokat, aztán ennyi.
Nincsen cigim, és mindjárt agyvérzést kapok. Tesóm meg idegbeteg, mert szar a gépe, és nincs már ezen a bolygón, akin kitölthetné a mérgét csak én.