Ma volt a spektrumon egy műsor ikerbabák születéséről. Hát tényleg majdnem bőgtem! Már csak nézni is olyan hihetetlen felemelő! Ahogy ezek a porontyok világra jönnek, és hogy milyen aprók, és milyen gyönyörű, ahogy egy kismama sír a boldogságtól, mikor a két kis csöppség úgy, mázosan ott fekszik a karjában! Hát ezt nem is tudom mért írtam le. Na, mindegy. Már le van írva. A szó elszáll, az írás megmarad. Vagyis ezek a gondolatok csak úgy sorjában beleömlöttek a fejembe. Ma egyébként meg mi is volt?
Az anyaság egyszerűen.. nem tudom! Felfoghatatlanul klassz lehet! Biztos nagyon nehéz, és mérhetetlen felelősséggel jár, de kevés dolog adhat olyan boldogságot és olyan kiteljesedést az életben!
Én nagyon szeretnék majd anya lenni. Mindenképp. Gondolni se merek arra, hogy ez nem fog megtörténni. Mert meg fog. Ha csak meg nem halok előbb, mint hogy az megeshetne. És kettőt biztosan szeretnék. De ha úgy tűnik majd, hogy egész jó az anyagi helyzetem alakulása, akkor hármat is szívesen. Legjobb az lenne, ha 2-2 év lenne közöttük, mondjuk lehetne az első lány, a második fiú (ahogy nálunk és bevált), a harmadik meg mindegy! Ezzel a gondolattal sokszor eljátszom, mikor ilyen műsort látok. Tényleg úgy érzem, hogy jó anya lehetnék. Igaz, nem bírom hosszútávon a gyerekeket. Vagyis nem mondom, hogy nem bírom, csak egyszerűen nincs türelmem játszani velük sokáig. De mindezek ellenére már most imádom az én kiskölykeimet.
Bár akárhányszor kisbabákkal vagy kisgyerekekkel volt dolgom, azok mind imádtak! Komolyan, magam sem mértem. Szóval nem mondhatom azt, hogy most azonnal, de nem szeretnék 30 fölött sokkal szülni, az biztos. Anyukám ennyi idős korában már egy éve házas volt. És két év múlva megszülettem én. Aztán három évvel később meg Geri. Tényleg csak bámulok, hogy hú, mekkorát fordult ez a kurva világ azóta! Hihetetlen, hogy az lett a vége, hogy egy nő 35 éves kora előtt szülő nő egzisztenciális szempontból van veszélyben (hacsak nem nyert előtte a lottón vagy ilyesmi), 35 fölött pedig egészségügyi szempontból
Matt helyzet.
Talán az lehet egy jó út, ha esetleg érettségi után megtalálod azt a férfit, akivel igazán jól megvagy, mondjuk ő legyen egyetemista! Nem kell összeházasodni, csak együtt kell élni, és ha mindketten úgy gondoljátok, hogy ez most lehet, hogy örökké tart, akkor jöhet egy baba. Egy-két évig otthon kellene vele maradni, de aztán már mehet bölcsibe. Aztán a mama is mehet tovább fősuliba. A bölcsi jó! Nekem is nagyon jót tett! Tényleg sokat segít egy gyereknek a más emberekkel való kommunikációjában. Sokkal több példát kap a viselkedésre, sokkal toleránsabb lesz. Vagyis én így gondolom. Ovis is voltam, sőt 5.-ig napközis is! És nézd meg micsoda életre termett, talpra esett gyerek lettem! És az Anyuval való viszonyom nem romlott meg, sőt imádom! Kicsiként is nagyon anyás voltam. De Geri is. Pici korunkban mindig versenyeztünk, hogy melyikünk fogja Anya kezét, mikor az utcán sétáltunk. Mert az egyik kezében a táskája volt. Szóval
Bementem félegy körül. Először az előző pótZÉHÁm eredménye felől érdeklődtem. 17 pont az 50ből. Fakk, az nem éppen megfelelt-gyanús. Faszom. Na akkor a tanárnő nagyon rendes volt, és kérdezgetett kicsit, aztán azt mondta, hogy oké, most beírja a megfeleltet, de készüljek fel rendesen a szigorlatra! Hát jó!
Aztán Progival mentünk a másik tanárnőhöz, vizsgázni. Bevitt minket a tanszékre, belülről bezárta az ajtót, leültetett, levetkőztetett, majd adott valami tablettát..
Hogyne. Bevetted, mi? :)
Szóval bementünk, aztán kérdezgetett minket, végül én megfeleltet kaptam, Progikám meg nem :(
Úgyhogy most már csak a két legszívósabb vizsgám van hátra, ami egy kibaszott napon lesz! Már most megcsináltatom a sírkövemet: 1984.-2006. 01. 24.-es felirattal. Úgyis van most egy kis dugi pénzem, majd odaadom Anyunak. És a legdurvább! Hogy még várom egy házidogám eredményét (ami szintén az emberilényeket alapvetően nehezen elviselő, 50edszerre is megbuktatós, 15 cm magas Á4es stósz tananyagot követelős, vasszigor tanárúr tárgyához készült) és ahogy a helyzet alakul, fix, hogy abból is megbuktam, és annak a szóbelije is arra az istenverte napra fog esni kurva véletlenül!
Jó éjt, megint jó kis fáma volt a mai.
2006.01.19. 00:28 m01ra
3 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr776361171
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Rezső, Lakotelepi Zoli 2006.01.19. 23:10:09
Üdv!
Köszi mindent!
Üdv Rezső és Zoli
lakotelepizoli 2006.01.19. 23:11:15
Képeslapod érkezett!
aranyos kis klotild 2006.01.20. 00:39:40
Jó fej vagy Rezsó meg Zoli igazán, a képeslapotokkal együtt!