Hogy ma mi volt? Már megint ugyanaz! Vagyis csak majdnem! Ma volt nevetés is, mert néztem a Gasztropuccsot, ami szerintem nagyon jó, vagyis a Döme szövegétől készen vagyok. Ma is olyanokat osztott, hogy csak néztünk a Nagyival. Ja :D most jut eszembe, hogy ez nem is ma volt, hanem szerdán!
Ma meg Bazsival is nevettem egy nagyot, mert dumáltunk telefonon. Ez történt Ez volt ma a nap fénypontja, ugyanis mostanában, amint látod, igen sivár az életem. Ma befejeztem egy olvasmányt és elkezdtem egy másikat, kábé ennyi. Ma nem voltam túl termékeny tanulás ügyben.
Ma sem volt semmi, de ma még gondolataim se voltak. Megnéztem a Csajok a csúcsont, jó nagy szar volt az is. Van vagy 5 csatorna a Nagyinál, de minden nézhetetlen többnyire.
Hú! De lesz a 8mm az ertéelen, az egy egészen jó film.
Ja de elegem van! Nem történik semmi! Ja, ma beszéltem Rékával is, az is jó volt! Ő is készen van. Az tart életben, hogy Andikával megyünk heppajkodni keményen 29-én, de addig még sok víz fog lefolyni a Dunán!
Pével is beszéltem tegnap előtt és olyan édes volt! Elmesélem a történetét!
Szóval félévig Spanyolországban volt. És nagyon nagyon szerelmesek egymásba a barátjával. De mikor Pé hazajött, a barátja éppen síelni volt. Így nem tudtak találkozni. De a srác felhívta, hogy Te pé! Mikor leszel otthon? Mert beszélnem kell veled, és vettem egy telefonkártyát itt kint osztrák földön, amivel olcsón lehet beszélni külföldre! – Hát már ez olyan édi!
Aztán Pé mondta neki, hogy ő bizony bulizni megy, így egynél előbb nem ér haza. A srác mondta, hogy oké, akkor egykor hívja.
Pé hazaért a buliból, és csörgött is a telefon. A sráccal vagy 10 percig beszélgettek egymással, kedves beszélgetés volt, hogy mennyire hiányoznak egymásnak, meg milyen kár, hogy nem tudnak találkozni még egy pár napig. Aztán a srác azt mondta Pének, hogy menjen le a konyhába, mert hagyott ott neki valamit, még mielőtt elutazott. Pé lement. A srác mondta, hogy nézzen ki az ablakon. És ott állt a srác az utcán! Előbb hazajött, hogy találkozhassanak! És Pé kirohant, és egymás nyakába estek, és készen voltak!
Hát szerelmetes egy történet ez, nem? Majdnem elsírtam magam mikor Pé mesélte!

Jaj de túllennék már a vizsgán basszus! Újra lehetne már szorgalmi időszak, lehetne megint bulizni ezerrel! Senkinek nem kívánom ezt a vizsgaidőszakot! Az előző kettő az forró fürdő volt ehhez képest! Lófasz sem csináltam, mégis négy egészes lett az átlagom mindkét félévben.
De most már nem elég, hogy az ember lánya piszkosul okos, és ügyes, meg minden ami én vagyok, most már keményen tömni kell a fejem. Olyan érzés, mintha így a szememen keresztül a világ történelmét tölteném az agyamba. De igazán kezdem úgy érezni, hogy tele van a fejem!
Már megtanultam, hogy a 19. Sz. elején az emberek még azt gondolták, hogy a nők menstruációja egyenlő az állatok tüzelésével, és hogy azt hitték, hogy a prostik azért nem lesznek terhesek, mert hogy egy gyermek megfoganásához szerelemre van szükség, de az is lehet, hogy a nő olyan forró vérű volt, hogy elégette a férfi magjait. Meg megtanultam, hogy azt is hitték az emberek, hogy a maszturbáció és a prostitúció azért nagyon bűnös, mert az ember egyedül vagy éppen sok emberrel csinálja azt, amit párban kéne, és ha egyszer Arisztotelész azt mondja, hogy azt párban kell, akkor azt párban kell. Aztán megtanultam, hogy a szinglik mért szinglik, és hogy mi az a kvázi szingli, és hogy azért minden szingli a hagyományos család modellt szeretné, csak épp az élete úgy alakult, hogy ez eddig nem jött össze. Aztán megtanultam, hogy miként zajlott a társadalmi fejlődés nyugaton és keleten. Meg hogy hogyan alakult a kapitalizmus a két vh között, meg hogy milyen téves a fiatalok meglátása a demokráciáról, meg hogy miként alakult a női emancipáció Ausztriában és Magyarországon, meg hogy miként fejlődött a queer-elmélet oda, ahova eljutott, és hogy kik a transzszexuálisak, kik a transzvesztiták, kik a dragek, a buchok, a femmek… És még ki tudja mennyni minden töltöttem be a kis agyamba.
Szóval megtelt azt hiszem. És érzem közben, hogy szívom a sok tudást magamba, és hogy minden egyes megértett mondat megmarad. De mikor már egyre több dolog van bent, teljesen elveszem a sok információban..