Most annyria bőgnék, ülénk a földön, felhúzva a térdeim az állam alá, sajnálnám magam, és úgy hagynám hogy fájjon a szívem. Sírni tök jó, rengeteg feszültséget felold benem. Nem gyakran van rá alkalmam, mert hát csak úgy nem kehet akárhol.. Moziban oké, otthon oké, de azért mindenhol mégsem lehet.
Sírnék kurvára. Tudod, boldog vagyok. Soha ilyen jó még nem volt az életem, és soha ennyire nem tudtam még, hogy jó úton haladok, mint ahogy tudom már lassan másfél éve. De annyira hiányzik valami. Aki ismer, az tudja mi. Aki meg csak innen ismer, az nem biztos. Mindegy, nem is lényeges, csak nekem az. Ma Pipe meg Eszter egymást szorongatva ültek Bajorban. Nem baj, sőt, tudom, hogy Eszterre ráfér a szerelem. Igazán, nem bánom egyáktalán, hogy boldog. De nekem kibaszottul fáj, vagy nem is tudom milyen érzés ez - pedig már nem egyszer érezeztem.. -, de gyötrelmes, annyi egészen biztos. Pedig tudom, hogy Pipét nem is ismerem, csak egyszerűen megmozgatta a szívem nem használátos zugát, akkor este, azon a csütörtökön. Basszameg, olyanokra gondolok,, hogy ha pénteken nem mondom meg neki, hogy mit érzek iránta, talán lehet, hogy ő kezdett volna érdeklődni az irányomba, de olyan kár és olyan felesleges ezen rágódni.
Hiányzik mellőlem egy azaz egy férfi. Egy felnőtt, érett gondolkodású ember, aki szórakoztat, és aki magához ölel olyan erősen, hogy csontom törje.
Régen buliztam, de nem baj, mert holnap fogok, Hiányoznak a srácok. Vagyis konkrétan egy. De ő nagyon. És mi van, ha nincs is olyan pasi, aki nekem tetszene? Mert ha volt is olyan, az vagy 1500 km-re tőlem lakott, vagy csaja volt, akibe szerlmes, vagy homokos, jaj, mit tehet az az ember lánya, ha egyszer földi halandók nem tetszenek neki, csak félistenek? Nem tehetek róla bassza meg! Hiszen, ha nem tetszik neked valaki, akkor te sem tudod azt mondani magadnak, hogy DE akkor most ő tetszen!! Faszom, olyan nehéz az élet!

Szerelmes akarok lenni. Két éve nem voltam az. Vagyis lassan két éve. Egy éve Páfránnyal azt hittem az vagyok. Egy darabig. Vele jó volt, ő nem volt olyan, mint az a sok idióta, akit ismerek. Bocs Páfrány, de ittas vagyok, és azt írok különbenis, amit akarok :)
Szóval! Unom az unalmas, egyen szövegű, egyen lelkű pasikat, akik folyamatosan körülvesznek, rám másznak, vagy nem másznak rám... Tök mindegy! Legyen már egyszer máshoz is szerencsém!!
Az a durva, hogy nem gondolom, hogy nagyok az igényeim! Legyen magas, legyen vicces, legyen okos, de szégyentelenül, legyen gyönyörű a fogsora, legyen szép a keze, legyen magabiztos.. Nem is folytatom. Inkább lefekszem. Unom az unalmas srácokat, de valami elbaszott módon.
...és tudom, hogy én értelmes, okos, szép, kedves, élete való, talpra estett, felnőtt nő vagyok. Akkor meg mi a fasz van? Arról beszéltem valakivel nem rég, hogy biztosan feleségnek tartogatják a hozzám hasonló nőket. Csak egy a bökkenő, hogy nem áll szándékomban férjhez menni. Persze sosem mondnom, hogy soha, csak jelenlegi állás szerint...
A picsába. Nem baj,. egyszer úgy is beüt megint. És akkor áldani fogom a mostani percet :)
Mindegy.

Más. Ildi aranyos volt, hívott, hogy jön segíteni nekünk. Ildit bírom, kedves csaj, és jófej, meg minden ilyesmi. Várom a holnapot! Annyiszor mondtam már, de ma is elmonom: A holnap a kedvenc napom. Szeretem a holnapot. Mert mindig jön.
És szeretem a várost, amiben élek, és szeretem Andit, mert mai olyan keményket nevettünk, hogy majd' meghaltam bele. Ő a legjobb barátnőm 20 éve és 1 napja. És ez az amit, meg kell becsülni. Az ilyen kapcsolatok azok, amiért meg kell dolgozni mind két félnek.

Fagyiztunk is, jó volt a hely, "bár kicsit erőltetett volt a zene". - na ezen mondjuk mi 25 percet bírtunk röhögni. Hát kérem ilyet hogy a vérbe lehet mondani??

Még egy cigi és alvás. Holna suli. Szeretem az iskolámat.

Holnap nem lesz hangom - érzem. Nagy szopás lesz. Mert holnap rádióműsort vezetek :D "Baráti! Ipszilonnal!"

Jóéjt!