Fúha. Hát az élet produkál olyat, ami sokkal filmszerűbb és fantáziadúsabb, mint bármely film bármely csajozós-pasizós jelenete. A két teljesen más körökből kikerült, ellenkezőnemű fiatal találkozik egy napos délelőtt az utcán. Gyűlölik egymást. De igazán. Kéjesen gúnyolja egyik a másikat. Amikor egyik sem képes fejet hajtani a másik előtt, amikor a másik mindig rátesz egy lapáttal, amikor az egyik fegyverszünetet kínál, a másik azt is támadásnak véli, mikor a másik kezet nyújt, az egyik beleharap. Ostoba kis macska-egérjáték, aminek a végén az egyik már tudja, hogy ez nem kell neki. Hamar megunta. Talán. De azért még benne van, hogy fúú, de megmondanám neki. Fel is képelném talán. De aztán tudja, hogy nem éri meg. El kell tűnni, le kell lépni, és el kell felejteni amint lehet. Ha lehet...
Ez a kis epizód nem érthető. Nem baj. Csak van egy srác, aki felidegesít, és nem is értem mért írok róla.
2006.04.01. 22:52 m01ra
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr646360835
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
