Hát eljött az idő. Ricsi holnap hazajön végleg. Olyan iszonyú kemény. Nem tudom mért. De annyira az. Hihetetlen. Amikor kellett, akkor még olyan messze volt ez a nap. Évek bassza meg. Ennyit nem lehet várni. Túl léptünk. Ez van, ezt kellett tenni. Már nem érdekel, komolyan. Mások vagyunk. De biztosan találkozunk, senkije sincs itt az országban, csak egy barátja, meg én. Basszus, elbaszott egy halálra ítélt dolog volt ez. De sosem fogom megbánni. Hiszen azóta tudom, hogy lehet kibaszottul jó. Hogy milyen az, amikor tökéletes minden. Megtanultam. Ezerszer írtam, tudom, de nekem ez fontos állomása volt az életemnek. És a picsába... nem is emlékszem már az egészre.. Csak tudom, hogy jó volt. És kurva régen.
2006.07.12. 00:05 m01ra
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr516360197
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
