Egyébként meg lélekbúvár rovat gyün. Vannak benne olyan kemény harcok, hogy el se tudom mondani. Van benne egy fiú, aki nekem fontos, de hiába, csak hagyja, hogy foglalkozzam vele, csak hagyja megcsókoljam, csak hagyja hogy fogjam a kezét. De engem lemond. Ugyanokkor meg visszaölel, meg visszacsókol, meg magához húz, két kézzel fogja a kezem. Rám hajtja a fejét, de nem mond kedveseket nekem. Alig látom. Alig hallom. És ez így megy. De vajon meddig?
Hogy hol a szív, hogy hol a lélek, hogy hol a nevetés, hogy hol az öröm, a melegség, a hosszú csókok, a hosszú ölelések, a mosoly.... azt nem tudom. De azt hiszem dolgoznak mind. Sokat dolgoznak, és nem lehet szavam. Nem lenne semmi értelme.
Ezt a postot úgyis kitörlöm egyszer. Csak akartam egy látványosat zsennyegni... Nem csak magamban.
2006.10.04. 01:01 m01ra
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr536359659
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
