I love Budapest

Na a mai két álmom megint nem gyenge.

Kezdem a jobbal. Manson és Illés meg valami csíra zenekar egy időben léptek fel a város különböző pontjain. És én mind háromra el akartam nézni. Először Manson koncertre néztünk be, de mivel nem volt belépőnk, ezért csak olyan helyre állhattunk, ami az elkerített koncert részen kívül volt. A koncert kibaszott jó volt, és egyszercsak abbahagyta az éneklést, és lejött a színpadról, és elindult felénk, akik ott páran álltunk a rácson kívül. Kiszúrt engem, és odajött hozzám, és beszélgettünk angolul, és igen kedves, meg szimpatikus volt. És kértem Andikát, hogy báze, csinálj már egy közös fotót rólunk, erre Manson kimászott a rácson, leült mellém a fölrde, hanyatt fefüdtünk és átkarolt és fogta a kezem, és én meg gecire örültem, hogy ezt a képet mekkora fless lesz mutogatni, és egyébként ez már annyira hihetetlen, hogy biztos mindenki azt fogja hinni hogy photo shoppal csináltam.

Na, ez volt az első álmom. A második az kurva tré volt.

Az volt, hogy valahogy számomra egyértelmű volt, hogy Tomika Misi lakótársa. és kérdeztem Tomit, hogy te Tomi, Misi hogy van? Hogy viselte, hogy szakítottam vele, meg hogy azóta ő vajon gondol-e rám, ahogy azt én teszem sokszor, és vajon hiányzom-e neki néha, ahogy ő hiányzik nekem olykor.
Erre Tomi elkezdi mesélni, hogy eleinte eléggé kivolt, meghogy mivel én azt mondtam, hogy elég volt, ő megmakacsolta magát, és mondta, hogy ha nem hát nem, ő többé soha nem fog keresni. És aztán megismerkedett kocogás közben egy lánnyal, aki Tomi elmondása szerint rettentő csúnya, kövér és szőrös, és Misi halálosan szerelmes lett belé. És felszabadította magát a sok munkája alól, és rengeteg időt töltenek együtt és az első perctől kezdve szerelmesek egymásba. És ahogy ezt Tomi mesélte, annyira nagyon fájt nekem, hogy kész, még csak nem is vigasztalhatom magam a tudtattal, hogy biztosan ő is gondol rám, hiszen már szerelmes egy másik lányba, és akkor eszembe jutott minden, ami jó volt; mikor nála aludtam, ahogy hozzám ért, meg amikor kedves volt velem, meg mikor nevettünk, meg eszembe jutott, hogy milyen iszonyatosan kívánatos pasi, és elég volt, ha csak láttam félmeztelenül, és megőrültem azonnal, és eszembejutott, hogy mindez már soha nem lesz újra, és mindenzt most más érzi. Nagyon szar volt. De felfogtam. És ahogy eddig sem, ezután sem állt szándékomban őt felhívni vagy valamilyen formában kommunikálni vele. De nagyon nagyon szar volt.

Na mindegy. Már bőgök is. Hiányzik nekem.