I love Budapest

Hogy vajon milyen indíttatásból iszom ma a harmadik kávémat, arra igazából az isten se tudná a választ. Viszont - nem viccelek - két pingvin alakú jégkocka van a kávés poharamban. Én raktam bele.Ma kábé semmit nem tanultam. Nem megy a fejembe már több. És különbenis büszke…

Hát ezzel a párbeszéddel azt hiszem tökéletesen ki tudom fejezni, hogy jelen pillanatban mi a véleményem a tanulásról, a szigorlatról és az itthon megpusztulásról, illetve, hogy egy-egy kedves csopitársam miképpen vélekedik úgy általában ugyanezekről a témákról:sanyi…

Bazmegbazmegbazmeg! Felhívtam tamást, jó volt hallani a hangját. Mondta hogy nem ér rá holnap (mert holnap van a mozi), de már az is haladás, hogy kérdezte, hogy máskor nem jó-e a jegy. Meg beszólt egy ilyet, hogy menj el valami bnőddel, vagy valamelyik FÉLŐSSEL, ami azt…

Najóvanna. Ma nem írok ilyen geci sokat, mint tegnap az már űrbrutál volt. Ki volt az agyam a sok szartól amivel teletömtem. Este még dumáltam Tomival, jót röhögtem, mert olyan állat ez a gyerek, de mekkora szerencse, hogy én is hasonló idióta vagyok és vevő a földöntúli…

Annyira jópofa a humora az életnek, hogy egésznap egy bugyiban vagyok, de mikor itt van a nagyi, akkor azért felcsavarok így a mellem fölöttől egy kendőt, ami így földig ér. Érted. És egésznap ebben mászkálok meg mezítláb, de így is megbasz a hőguta. Erre most meg…

Lófasznyi kis depimbe belevillant egy hrzs jelenet, mikor osztják az észt atom durván ilyen vadászkurváknak, és csata meg ilyeneket osztanak, én meg olyan kellemeteset kacagtam itt a gép előtt bájosédesen, hogy magam is belepirultam.Hjaaaaj, HRZS hogy imádtam! Annyira bekéne…

Egyébként meg csak mondom, hogy egy iker-cseresznye van a fülemben, szóval nyár van, a nyár meg eöröebódottá. Most beraknék egy ilyen menő napcsemcsis szmájlit - még ha utálom is őket.

Jaj ez a Nagyi! Az előző bejegyzés után* piros, sírós szemekkel kimegyek, mondom neki, hogy mi bántja a szívemet, és ezt mondja már sokadjára, amitől mindig olyan jó kedvem lesz:Petruskám, tudod, hogy én egy objektív nagymama vagyok. Én nem vagyok elfogult. De hidd el…

Most egyszerűen olyan kicsinek, védtelennek, és üresnek érzem magam. Beszéltem Tomival telefonon, neki is már majdnem bőgtem, azt mondja hagyjam a picsába az egészet, és tudom hogy igaza van, de bízom benne, hogy nem kell hagynom a picsába az egészet...Annyira nem értem én…

Vajon mi baja van a világnak? Olyan gyakran teszem fel a kérdést... De persze válasz nem jön sosem.Már megint úgy televan a tököm. Csak ülök itt és sírok. Szex és New Yorkos csajos sírásból átmentem elkeseredett sírásba. Tudod, nem értem én hogy mért történnek velem a rossz…