Még élek, jól van.

Ismered azt a szintet, amikor annyira berúgsz hétfőn, hogy kedden délután négyig nem emlékszel semmire? na, hát az előző posztnál épp e folyamat kellős közepén voltam.
Na de a képek (ez csak a minusz egyedik, a nulladik és az első napról, a többit később adja csak oda öcsém, mert ő így beosztja nekem az örömöket):

Voltak emberek, akik kamujegyet csináltak. Nem ismerem őket, de láttam már a tévében egy olyan embert, akinek volt egy ilyen távoli unokatesója, aki egyszer csinált ilyet. Egyes opció. Kettes opció.
Itt lakom 6odik éve zsájnórban.
Benne ülök a szobakonyhás kecóban.
Sziget vérebünk.
LGT koncsertó, hal volt hijnye! Itten meg Vörössel nyomulunk!
Élvezni azt mindig is remekül tudtunk.
Ez az ember azért különleges, mert meg dugná a mikulást, csak aztért, hogy hallja, hogy dugás közben hogyan mondja, hogy "HOHOHHOHHHÓÓÓ". Meg ezenkívül például szereti ha pici a Yoda egy kicsit.

A többi később.

Csak még röviden, hogy tudjam mennyi az annyi:
Vasárnap: Itthon voltam
Hétfő: Andival ki küzdöttük magunkat, Tamásal taller, vérré ittam magam, asse tudom mit csináltunk, az rémlik, hogy sok volt a vodka, ami csúszott a kólával lefelé irányba, de reggel nem voltam jól.
Kedd: Reggel nem voltam jól, de hazamentem, este sem voltam jól, de aztán jól lettem. Lini, Timi, Ákos, Karcsi, satöbbi, remek szupi záró este!!!!!!!
Szerda: Jó volt reggel, Ági hazahozott minket kocsival, kis áfter nálunk; Ági, Geri, Sanyi, Buta, Emi, Regi meg én, szabad a kecó megint, meg szabad a csók is.