I love Budapest

Na. Mint köztudott, ha Andikával megyek bulizni, nem mindig sikerülnek a dolgok úgy, ahogy mi azt eltervezzük. Tehát mondok példákat, hogy ráérezzél. Ha Andikával megyek bulizni, általában a következők szoktak történni:
- a buliba, ahova készülünk, elfogy a jegy.
- a buliba, ahova megyünk, mégsem lép fel az, aki miatt odamentünk és kifizettünk a több csilliárd dolcsit.
- a buliba, ahova megyünk, pont egy ezressel drágább egy korsó sör, mint amennyi pénz nálam van.
- csak mentolos cigit lehet kapni, de kijönni meg nem lehet, mert akkor újra beugrót kell fizetned.
- leül mellénk az a voltosztálytársunk, akinek azóta is folyamatosan a vakulását kívánjuk, mert annyira rühelljük, és egész este szórakoztat minket.
- bombariadó van a szórakozóhelyen.
- bomba van a szórakozóhelyen.
- felrobban a szórakozóhely.
- észreveszem, hogy elfelejtettem szoknyát felvenni.
- úgy bebaszunk, hogy semmire sem emlékszünk.
- úgy bebaszunk, hogy elalszunk az éjszakain, és 7 kört teszünk a városban más hányásában fetrengve.
- lekéssük az éjszakait, de annyira éppencsakhogy, hogy az egyik lábam még fent van, és 12 métert húz magaután a busz.
- ha szabadtéri buli van, és mi ott vagyunk, nyáron is esik a hó és Katrina jelenség borzolja hajunkat.

- ha moziba vagy színházba megyünk, alap, hogy Soma ül előttünk a hajával.
- stb. megharap egy kutya, kirabolnak, áramszünet lesz és még ki tudja hány elemi csapás leselkedik ránk mindig mindenhonnan, amikor mi ketten együtt bulizni megyünk.

Hoppá, látom eléggé belelendültem, úgyhogy emésztgessed, most nincs több időm többet írni, a tegnap estét is csak majd....