Hellobello kisnyulacskák. Tegnap reggel korán fel, Fridával mentünk forgatni és egyben kirándulni nevező túrára. Remek volt. Utána hazarohantam, majd mentünk Zsombi kisbabához, nagyon édi, már 4 kilo. Aztán onnan egyből mentünk az ikrekhez, akik meg már tudnak ülni és állni, pedig csak nyolc hónapos kis porbafingó gyíkok, de olyan édesek, hogy meghasad a szívem, mikor eljövünk tőlük. Lindával beszéltem, hogy el kéne mennem bébiszittelni, mert remekül csinálnám, a gyerekek mindig is imádtak. És most már én is imádom őket. (tiktaktiktaktiktak)
Aztán Andival tali, bevásároltunk egy kis akolhol tartalmú matériát, majd konstatáltuk, hogy életemben először nem tudok kinyitni egy bort, pedig voltam én már minden, csöves meg pank, meg meggájver, de ez kifogott rajtam. Lehet, hogy lebénított, hogy az üveghez ajándékba adtak egy dobozos üdítőt a következő felirattal: ALKOHOL KILLER.
Na de jött aztán Hegi, kis dumi a Liszt Ferenc téren, aztán Hegi hazavitt minket, aztán a játszótéren dumálgattunk, és mi ketten Andival ittunk is, remek volt az este, csak Hegit sajnáltam, mert józanul nem olyan buli nézni, ahogy mi ketten iszunk. Bár nem rúgtunk be, csak kicsit voltunk instabilak.

Máma pedig, Andika felkelt, elment, én meg mindjárt csinálok ebídet, oszt délután mögyök vágni Gergővel. Jippijáéééé!

Ja és nagyon furákat álmodtam, valakivel szexeltem is talán, de az egész lyan fura volt, volt benne valami pornófilm is, meg nem tom, nagyon fura volt. Észrevetted, hogy újabban nem álmodom sült gyökérségeket? Érdekes, nagyon érdekes.