Ezt baszki, nem fogod elhinni. Pedig már mióta akartam írni. Na, az van, hogy mikor az ember nagyon koncentrál, csupa fura dolgot csinál. Kidugja a nyelvét, vagy mittomén, más nem jut eszembe, csak az én bajom; nálam beáll a szájzár!!! Vagyis azon kapom magam, hogy állatira durván szorítom össze a fogaim. Ami azért több - koncentrálást igénylő - tevékenységnél még balul is elsülhet. Egyébként régebben olyan is volt, hogy nyögtem. De ez nekem fel se tűnt, csak mikor még Páfri úr volt az étlapon (nem tudom ide most ér-e írni, hogy hehe), akkor éppen nálam volt, mikor festettem a körmöm, és ő ezen kacarászott, hogy én nyögök, miközben festem a körmöm. De ez azért van, mert annyira koncentrálok, hogy visszafojtom a lélegzetem, és mikor végre új levegőt veszek, az nyögésnek hallik. Egyébként nem tudom csinálom-e ezt még a szájzáron kívül, majd megfigyelés alatt tartom magam.

A másik meg, hogy újabban azt is észrevettem, hogy este, mikor alszom, akkor is ez van, hogy szorítom össze a fogam. Úgyhogy egy dolgot már leköthetünk: nem vagyok alva szopó.