I love Budapest

Jólvan, még csak most keltem, de máris kivan a péló mindennel. Először is. Azt álmodtam, hogy Marcitól azt kaptam születésnapomra, hogy tíz percen át öltelt engem. És belül elkezdtem sírni, hogy MIÉRT történt így, ahogy történt.. De közben meg csak viccesen azt mondtam neki, miközben nagyon öleltem, és éreztem az illatát, meg éreztem, ahogy a nyakamba lélegzik, hogy ha esetleg a barátnőd talál egy jobbat, én szívesen befogdlak. Nem irigylem én senki boldogságát, de mér a faszér kellett megismernem? Ráadásul mikor megismertem, még Misivel jártam (akit azóta átneveztem FASZSZOPÓnak msn-n, és aki ma írt a levlistára, hogy azzal a kibaszott szerencsétlen Jankával - aki a saját születésnapomon mászta meg a volt pasimat az orrom előtt és lihegett utána, mint egy pincsi kutya, miközben a srác éppen gigászi méretű színvallásra készült az irányomba, és akiről még Misi is pontosan ilyen hangvétellel beszélt, pedig előtte öt perccel szedte ki a kislány nyelvét a saját szájából - színházba mennek és még lehet csatlakozni hozzájuk.), és már akkor annyira megmozgatta a szívemet, hogy valószínűleg át is helyezte valahova máshova, mert azóta egyáltalán nem találja senki. Én sem. Kurvák vére folyjon patakokban. Csak így, kijelentő módban.