Fú, gyerekek, annyi szopatás (retardáltaknak külön felhívnám a figyelmét, hogy a "szopatás" egy szleng kifejezés a kibabrálás, erőn túl való teljesítés fogalmakra) van a munkahelyen, kicsit már zihálok. De például ma 2,5 órával dolgoztam többet, mint amennyi a munkaidőm, és még pluszban jön sok-sok szopinyali, de ezekre már ki sem térek, de hogy egyszer a szerkesztőségben fogok a Valószínűtlenségi hajtóműtől lélekrákot kapni az kurvaélet. Február 1-éig csak eppen addig kell dolgoznom, míg ki nem rohad a belem a testmből. Nyámmmi. Móricka naívan azt gondolja, hogy leányálom a médiabiznisz!
Holnap is folytatódik. Az van, hogy megbíztak egy kedves munkával, amit ha nem ilyen iramban és nem ilyen mennyiségben és nem ilyen körülmények között kéne csinálnom, még élvezném is, de így nagyon szenvedek. Nem kell sajnálni, kapjátok be inkább.
Ma jó hangulatban vagyok. Az ideg ráhúzódott a kedvességemre.
De amikre gondolok: szerdán kártyapartizom a régi bandával, szombaton a kisbabákhoz megyek, 31-én Quimby koncserto, február 1-től meg remélem jobb lesz az életem! De erről még nem fecseghetek. Köt a titoktartási szerződés.
2009.01.19. 23:18 m01ra
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr426356541
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
