Nehéz nap volt ez a mai. Néha úgy érzem magam, mikor munka után indulok haza, mint általános iskolás koromban, felsőben, miután a VAKÁCIÓ szó első "v" betűje is felkerült a táblára. Ma nagyon nehéz napom volt bent, sok a határ, sokat kell dolgoznom, nagyon és nagyon sokat kell tolerálnom, és ez nem mindig könnyű. Néha úgy érzem felrobbanok, annyira sok mindennek kell megfelelnem... Nehogy azt hidd, hogy az álom állás kolbászból van. Nagyon nehéz, persze jobbat nem tudnék elképzelni. Szó se róla. De néha pokoli nehéz. Annak ellenére, hogy nagyon sokat tanultam (minden téren) a kezdetektől fogva, és sok mindenben verhetetlen vagyok, döbbenetes, hogy már lassan hét hónapja tart ez a dolog. Bízom benne, hogy még sokáig fog. Mégha néha úgy is érzem, hogy már-már az egészségemre káros az időszakosan jelentkező stressz halmaz. Bent is, kint is.
Ápropó, kint. Aztán mentem Bazsikához. Kicsit panaszkodtam és nyivákoltam neki, de jól tűrte. Aztán megnéztünk 100 Jó barátokat, és eggyel jobb lett az élet. Aztán haza, és ma sorozatok_napot_tartok alapon megnézem a legújabb Szülifelit, plusz egy kis Californicationt.
Hannácska parányi szívét holnap műtik. Minden energiámmal és minden vágyammal neki drukkolok! Hajrá, csöpp babuska!
Hát így élek. Néha már eléggé ki van a fasz.
2009.03.10. 23:07 m01ra
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr836356431
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
