I love Budapest

Na, jól van, lejjebb nyugodtam már eggyel. Viszont (figyelem) zubog belőlem a vér, szerintem még ma meghalok.

Tegnap írt Misike, és kedves is volt. Ennyi elég ahhoz, hogy ne arról fantáziáljak, hogy "mi a faszomat keres az életemben ez a faszszopó köcsööööög?????". Na, de persze, szikla szilárdan nem tudom még, hogy akarom, nem akarom, mi a pék legyen, félek, nem félek!?

Ehelyett inkább rendet rakok. Szombaton családi murika a bébikékkel, aztán vasárnap keresztanyu, hétfőn munka után kozmetikus, kedd este meg Cseh Lacit riportolom, juppié, úgyhogy vagy nem találkozunk szerdáig, vagy hétfőn vagy kedden együtt hálunk, mint a nyulak (viccelsz? Még azt se hagytam neki, hogy megcsókoljon!).

Kitárt karod útvesztő.

Jól van, legalább lejött az összes madafaka Manson album, úgyhogy feketére kihúzott szemekkel és halálfejes mackófelsőben egész álló nap erre fogom polírozni a bohócomat!

Na, viccet és drámát félretéve! Takarodom Bazsikához!

38 nap után jött meg, ez rekord! Remélem nem fogynak el a petesejtjeim idő előtt, mert olyan rebelliót csapok, hogy isten se bocsájtja meg nekem!
Egyébként meg kifejezetten úgy érzem, hogy Misi fejét egy kurva nagy kalapáccsal szét tudnám verni. Nem, nem tett semmi rosszat, vagyis dehogynem... Faszszopó köcsög volt, és még most is az. És nagyon nagyon nehéz lesz neki kibújni ebből a szerepből, de például azzal, hogy tisztességesen mellettem van, sokat segítene. Úgy érzem, hogy ha ebből lesz is valami, akkor egy ilyen beteges, aberrált, csendes szerelem lesz, és majd együtt felvágjuk egymás ereit.
De hogy mért engedem neki, hogy még próbálkozzon? Mert kurvára senki nem tetszik, soha nem is tetszett senki, gyakorlatilag Misi óta a Betmenes faszkodáson és pár átmulatott éjszakán túl nem voltam férfi közelében, Misi előtt meg Páfrival voltam 3 kemény hónapig, ami még időszámításunk előtt volt, az az előtti Ricsi és Csoki meg már gyakorlatilag történelem. És mindeközben nagyjából 12 éves korom óta vágyom arra, hogy egy kurva hosszú párkapcsolatban legyek, ami csupa felhőtlenkedés. És akkor így 24 évesen végiggondolom a dolgot, hogy vajon eljött a megalkuvás ideje? Vajon most kell belátnom, hogy ennél a fasz buzerátor Misinél nekem nem jár jobb? Hogy lehet, hogy egyedül, gyerek, férj és család nélkül fogok egyszer kiugrani egy kibaszott ablakon?

Jaj, remélem, hogy összeszedi magát, és tényleg minden kurvára más lesz!!!!!

De minden esetre most mit csináljak???? Kezdjem most, az elején, hogy mi az amit én szeretnék? És akkor tisztán lát majd? Mert én például kibaszottul utálnám, ha egy héten egyszer találkoznánk, baromira rühellném, ha nem mutatna be a barátainak, elképesztően megvetném azért, mert nem törődik velem eleget. De most beszéljek vele? Vagy kussoljak, arról is, hogy az udvarlási szakaszban a fasznak utazik el öt napra??????? Állatira bassza a csőrömet, és kurvára szeretném látni, hogy nagyon nagyon erőlködik. És például belemennék ilyen faszkodásokba, hogy nem hívom föl, hanem hívjon fel ő, mert látni akarom, hogy hiányzom neki. De ha meg nem hívom, lehet, hogy addig nem is beszélünk, míg haza nem jön, egyébként meg hétfőn kozmetikushoz megyek, és egyáltalán nem fogok ráérni, tehát tesssék, ugyanott vagyunk, ahol a part szakad: egy hétig nem találkozunk pedig ez a meghatározó párzási időszak, még éppen egyikünk se tudja mi a fasz van, éppen ilyenkor kéne baromira tepernie, nem lelépni kibaszott 5 napra!!!!!!!! Ilynkor minden kurva nap valami kedveset kéne írnia nekem, meglepni kis hülyeségekkel, értem jönni, elkísérni, elvinni... Jaj, baszki!

Szívből remélem, hogy csak azért vagyok ilyen hisztérikus, mert menstruálok, nem azért, mert ilyen vészes a helyzet. De hát ez majd kiderül pár nap múlva. Az fix, hogy én nem kussolok többet, hát mit képzel az élet magáról? Az tuti, hogy nem hagyom szó nélkül, ha bánt valami, mert béna gyereknek, anyja veri a faszát.

Drukkoljatok, hogy összeszedje magát, és ha beszéltek vele, mondjátok neki, hogy jaj, ne légy már buzi, uvarolj rendesen!!! Vagy csak annak, hogy jöjjön egy jobb, egy szebb, egy olyan, amilyet érdemlek.

Minden eddiginél jobban eltakarodnék innen, mondjuk egy fehér homokos, forró tengerpartra!!!! Jaj, legyen már január és járjon már le a próbaidőm, és vegyenek már fel örökbe a rádióhoz, és hadd takarodjak már el a pék eres faszára nyaralni!!!!

Na, ez a randi is megvolt, ma csak kb egy utcányit fogtuk egymás kezét, miközben hazakísért engemet. Mert hazakísért, és még bociszemekkel se kellett néznem, mert magától ajánlotta fel. Én még mindig százszoros idegzsába vagyok, nem bízom benne, sokat csalódtam 2 éve, de közben nagyon mélyen remélem, hogy változott annyit, hogy újra belecsapjunk. És tudom, hogy ő is be van fosva, mert ez az uccsó utáni alkalom, mert általában csak egy van, sőt... Szóval sok idő kell még ehhez, de faszomat, most hazautazik, és csak hétfőn jön haza. Picsába, megint az van, ami akkor volt; minden nap előröl kellett mindent kezdeni. És annyira utáltam ezt.

Sorellel király volt az adás, nagyon kedves, szimpatikus pasi, remekül kijöttünk!

És most éljen a négy nap HONOLULU!!!!

Jáááj, bázmeg, éppen Andikával vagyok a telefonban, amikor lemerül, épp a legzaftosabb részleteknél.

Na, hát ma még Márkkal voltam adásban, de holnap már Sorellel leszek, nagyon izgatottan várom a számomra még ismeretlen kollégát!

Éjt nappallá téve hallgatom egyébként az I like Gemenc című Kispál nagy sikerűt, már tavaly nyár óta ez a kedvencem.

Ma voltam másfél órát masszázson, nem volt szar, de nem is gyúrt meg annyira, hogy minden kijöjjön, de még majd megyek a jövő hónapban is, elég kiváló volt. A lábam ujjától a fejem búbjáig megmasszírozott, hason-háton, oldalt, mindenhogy.

Aztán beszéltem Misivel, én nem tudom, nem érzek semmit, csak ideget, tiszta ideg vagyok.

Holnap randizunk.

Jaaaahj, és még valami! Végre ma Virággal eléggé belehúztunk, és a holnapi (gyíkok kedvéért - MAI) adást is megszerkesztettük, így én csak egyre fogok bemenni! Háváj!!

A fenti mondatok csak úgy, összefüggéstelenül áradtak ki belőlem. Kérem, ne keressen köztük semmi kapcsolatot! Megértését köszönjük!

Jaj, ezt még le kell írnom! A legutóbbi álmomat! A metrón utaztam egyedül, és beszállt az ablakon egy kölyök denevér (???), és megpróbáltam a mappámmal kihessegetni, de sehogy nem ment ki. Miközben azt hajkurásztam, ellopták a táskám; lakáskulcs, iratok, bankkártya, pénz, mobil, minden, aztán azt hajkurásztam, és az se járt sikerrel. Mi bajom lehet?

Ma már csak egy dolog vár rám: a legújabb Született feleségek!

Ja, és tudom, hogy már ezerszer mondtam, de Müller Péter Sziámi Száz bolha című nagy sikerűje mindig és minden élethelyzetben helytálló!

Na, hát a mai adás lapika volt kicsit, de azért volt röhögés, meg Márk egy állat, persze jó értelemben, csak ne beszélt volna a hosszában felnégyelt péniszről, amit azóta is magam előtt látok, na mindegy.

Volt ma a rádiós vetítés a Westendben, jól kibasztak velem, mert nekem kellett konferálnom a filmet, 270 ember előtt, és ez nagy szopás volt nekem, mert igaz, hogy ritkán izgulok, de ez nagyon betett, és nagyon remegett a hangom ott a pulpituson. A film pedig nagy foshalom volt.

Misire gondoltam egész reggel. Remegett a szívem, de inkább nem is a személye miatt, csak ahogy kiszakad belőlem, hogy most gondolhatok rá, és nem kell elterelnem a gondolataimat róla. De hát bizonytalanságom cseppet sem változott. Nagyon sok dolog van, amitől félek, és persze mind oda vezet, hogy eltörik a lassan és hiányosan összetapasztott szívem. De nem gördítek direkt akadályokat az útjába, csak várok, ülök csendben, mint nyuszi a fűben. Nagyon félek. Ma hívott. De nem hallottam, aztán én hívtam és ő nem hallotta, aztán megint én hívtam, és sikerrel jártam, és kedves volt. Persze nem mondott olyanokat, hogy Moira, tényleg, tényleg nagyon fogok igyekezni, csak add a kezed! Bízz bennem!

Ma nagyon eklektikusan gondoltam erre az egészre. Egyfelől, hogy istenem, annyira megölelném, és ahogy együtt aludtunk, jaj, újra éreztem a testét, és annyira szorítottam magamhoz, és ő meg folyamatosan csak ölelt és simogatott és puszilgatott! Aztán meg, hogy áh, ez csak egy ott rám tört gerjedelem volt, nyoma sincs már ennek, nemhogy a szerelemnek...

Jó lenne, ha működne.

Holnap van a kompenzációs masszázs!! Nyámmmiiiiiiiiiii! Szerdán meg találkozunk Misivel, este meg giga bulika!

Jajj, még egy apróság! Mikor Misivel jártam, akkor kb. a 3. hónapra sikerült neki az "egyedülálló" feliratot "kapcsolatban"-ra cserélnie. Ami igazából lófasznyi kis apróság, de kurva szarul esett, hogy a pasim adatlapján az van, hogy "egyedülálló", és persze tudtam, hogy ő szarik a wiwre, és főleg az adatlapjára, és mondjuk egy hónapban kétszer megnézi, oszt ennyi. Na, mindegy, de miután szakítottunk, akkor meg még hetekig kint volt, hogy "kapcsolatban" - gondoltam, gyorsan vigasztalódott a kicsike. Aztán azóta is az van neki kint, hogy "egyedülálló". Két éve. És pontosan a minap, miután a randinkból hazaért, leszedte, hogy "egyedülálló". No, persze nem tette ki helyette, hogy "kapcsolatban", de az még nem is időszerű.

Jajj, vajon mikor tartunk majd ott, hogy felvegyük egymást MSN-n????

Holnap kezdődik a 3 napos hét, előre kezdem csipkedni az egyszeműűűt!!!

Holnap mozika, kedden masszázs, szerdán baszás. Vajon most akkor kezdjem szedni a gyógyszert, vagy azért várjak?

Jól vannna, teljesen meg vagyok hülyülve. De nyilván senki se fog megdugni senkit, még ha azt is mondom, hogy Jehova.