Amitől kiborulok
1)Apróságok annyira felidegesítenek, hogy futnom kell egy fél órát, hogy rendbe jöjjek. A gond az, hogy mivel bokaszalag minuszban szenvedek 2 hónapja, így nem tudok futni. De majd a műtétem után...
2)Idegesít, amikor valaki nem beszél helyesen és választékosan. Pl: "innák", "eszek", "deviszont", és "kiskosztümbe mentem", na ezektől eret vágok.
3)Nem tudom láttátok-e már a Fogarasi úti Tescónál azt az öreg bácsit, aki mézeskalácsot árul. Amikor meglátom, mindig összeszorul a torkom. De egy barátom megnyugtatott, hogy biztos vesznek tőle, mert ha nem így lenne, akkor nem árula ott. Ez kicsit megnyugtatott.
4)Ha egy hajléktalan odajön hazzám kérni némi zsetont, és nincs nálam semmi, szomorúan odébbáll. De ilyenkor megszakad a szívem, és utána futok, hogy azért egy cigit tudok adni, ha kér.
4)Minden gatyám lelóg a földig, és amikor esik az eső vagy a hó, bizony térdig vizes lesz a nacim, és az nem jó. Vagyis idegesít, és meg is fázom rendszerint.
5)Kiborítanak a reklámok. De ez pizitív kiborulás (hm... vajon van ilyen!?), mert a tesómmal (Geri) szanaszéjjel röhögjük magunkat, pl hogy miféle aberrált ír egy mosóporrol verset...
Több nem jut eszembe. De majd mindennap összegzem az érzelmi világom. Csak a magam kedvéért. Hogy lássam, megbírom-e fogalmazni, hogy milyen is vagyok.
