Most már tényleg kezdek nem jól lenni. Tavaly ilyenkor ezer buli meghívást kaptam szilveszterre. De asszem az idén 2 darab altatóval fogok bulizni...
Ma voltam a Pólusban, apu vett nekem két fölsőt, meg egy szoknyát. Mindenki olyan szinten megbámult, mintha még nem láttak volna fehér(lábú) embert. Asszem ráírom a gipszemre, hogy NE NÉZZÉ KÖCSÖG.
Fasz tesóm miatt nem tudtam egy szót sem dumálni a Ricsivel. Pedig most ő az egyetlen barátom. A kurva szuritól lett egy csomó a hasfalamon. Azt mondták ez ezzel jár. Remek. A lábam is fáj. De már aránylag megszoktam a gipszet. Ami azt jelenti, hogy már nem különálló részemnek tekintem, amire figyelnem kell, hanem már a saját testem része, és érzem, hogy mikor hogy van. Csak az a gond, hogy nagyon durván lefogyott a lábim, és már lötyög rajta a gipsz. Ami elég tré. Szóval lehet, hogy a jövő héten felrakatok egy újat.
Egy ideje iszonyú negetív vagyok. Egyre többet gondolok arra, hogy milyen jó volt régen, és hogy milyen szar most. Nem tudom. Biztos az az oka, hogy sehova nem tudok menni. Sőt. Csak simán így: nem tudok menni.
Ma még a cafe olé!-t is elfelejtettem, és ez már a totális lehangoltság jele. Ilyet nem szoktam csinálni.
Na, arra jutottam, hogy megkeresem az Éry Balázst. Végülis csak 43 éves... Még belefér.. Mi az a 24 év korkülönbség!?!?