I love Budapest

Ja megnéztem a SATC-t, jó volt, majdnem sírtam Stanfordéknál. B.-nak hetek vagy még régebb óta rossz a kevde, és ez aggaszt kurvára. Helyre kéne rázni.
Nagyon szeretem Mobytól a Dream about me című számot!
Ja, és nem is mondtam, de fakkkkk, RÖPDOGÁT írunk kúltúraközvetítésből, mert a tanárúr úgy értékelte, hogy amit az érettségire megtanultunk, azt már régen nem tudjuk. Bár azt nem tudom miféle alapon kéri számon az én évekkel ezelőtt magamévá tett tudásomat, aminek igazából semmi köze az ő tárgyához....
Annyira dühít, hogy kurvára tudom, hogy nem vagyok hülye és hogy nem kerülne semmibe a tanárnak úgy előadni az anyagot, hogy megértsem tökéletesen. Vagyis ha nagyon erőlködöm, így is értem, meg figyelek, meg igazából nagyon érdekes is, csak nagyon nem hiányzik mellé az állandó hülyének nézés, a kiosztás, a megtiprás, a leoltás, a lealázás, a hatalmaskodás, és a végtelenségig sorolhanám még, hogy mik, de fölösleges. Dühít dühít. És a legjobban az a szar, hogy mi hallgatók mind a 100an az évfolyamról teljesen tehetetlenek vagyunk, ki vagyunk szolgáltatva tökéletesen a tanárúr különös bürokráciájának.
Meg az milyen, hogy minden tárgyból 4es, 5ös vagyok, és minden tantárgyat kedvelek, megtanulom időre, és jól is végzek (hellyel-közzel), akkor nekem ne mondja senki, hogy velem van a baj, és én vagyok a hülye, ugyanis a tanárúr első félévben tanult tárgyából 4edszerre sikerült átmennem, a második félévben az egyikből 3adikra, a másikból 4edikre SEM (-> vizsgakurzus jupié). Szóval a maradék tárgyakból mindkét eddigi félévemben 4egész volt az átlagom, és az ő tárgyai... pffff, nem, nem hiszem hogy velem van a baj. Tényleg erőlködöm, és akarom, hogy jó legyen.

Na de nem vagyok igazából összetörve vagy akármi, csak értetlenül állok a dolgok előtt. Na, lefekszem. csak még egy cigi.