Azt vettem észre, hogy elképesztő módon felnőttem. Nem rég még egy kis porba fingó érettségiző kisgyerek voltam, meg középiskolás nyikhaj, oszt tessék; felnőttem.
Eggggészen más. Velem annyi kínos dolog esett meg már, de valami abnormálisan sok. Ismered az érzést, mikor mérhetetlenül másnaposan felkelsz, és nyugtázod, hogy jó volt a buli tegnap, és mikor gyanútlanul kimész fogat mosni, eszedbe jut pár olyan részlete az éjszakának, amire szégyenérzettel gondolsz vissza, és miközben a fogkefe lóg ki a szádból, sóhajtassz és azt mondod magadban, úúú bááááze, ez nagyon cikiiiiiiiiiii. Ugye ismered? De ugye? Hú, Bettie, veled hányszor ébredtem már úgy, hogy mind ketten ezen morfondíroztunk, hogy hijnnnye, nem volt ez mérhetetlenül cikiiiiiiii????
De jó, hogy most már ilyesmire nem nagyon lesz alkalmam! Mondjuk a héten kétszer is megyek bulizni, és jó alaposan felügyelek magamra, mert felelősségteljes, két állásban lévő felnőtt nő vagyok.
Na, fekszem. Hogy holnap felfrissült, éber aggyal lehessek újra és jó sokáig egy apró, ám annál lelkesebb fogacska a hatalmas gépezetben lévő fogaskeréken.
2008.09.01. 23:53 m01ra
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr996356903
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
