Ma is volt munki, nem volt kifejezetten zökkenőmentes, de azt senki ember fia nem mondhatja, hogy nem küzdök 100%-osan nap mint nap az elemekkel. Aztán mentem SCH-be, ahol egyébként megpillantottam a kedves Baszógépet, de most nem nagyon hozott tűzbe, épp túl vagyok a peteérésemen. Megvágtam egy anyagot, aztán jöttem haza.
Hanikát holnap műtik, szoríts!
... és még valami. Tudom, hogy ezerszer mondtam már, de nem győzöm hangsúlyozni - és főképp érezni -, hogy imádom ezeket az ikerbébiket, akiket láthattál az imént képek formájában. Újabban nagyon ritkán vagyok olyan környezetben, ahol igazán boldognak érzem magam, és mikor velük vagyok, csak vigyorgok, mint a tök, mert szeretni csodálatos, és nagyon szeretem őket, és érzem minden csontomban, hogy nincs annál szebb, mint amikor éppen annyira szeretsz valakit - és jelen esetben ez az "éppen annyira" a szívem minden szeretete -, amennyire téged szeretnek. Szeretni, szeretni, szeretni!
Most pedig megnézem a vadi új Szülifelit.
2009.03.31. 00:11 m01ra
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://m01ra.blog.hu/api/trackback/id/tr276356369
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
