I love Budapest

... és akkor már csak egy kérdésem maradt:

Kinek a meztelen testével van kiplakátolva éppen a mai naptól az egész város?

A) Marilyn Monroe
B) Teréz anya
C) Wendy Moira Angela Darling
D) Bódi Guszti

Fuha. Hát ma volt a kiváló bolondok napja, nagyon durvák voltunk; olyan szuperfals híreket toltunk, hogy ihaj, és annak ellenére, hogy minden blokk elején és végén elmondtuk, hogy it's just a special edition, volt egy-két fantáziátlan, aki felháborodott (na, jó, talán az egyik cikkel tényleg túlzásba vittük), de azért a többség kacagott, úgyhogy összességében jó volt. Mi remekül elszórakoztunk. Nagyjából két darab mélységesen felháborodott hallgató írt, de ők nagyon felháborodtak és megsértődtek és különbenis kikérték maguknak, a többi potenciális hetvenmilliárd értette a tréfát, azért ez jó arány.

Aztán visszavittem a cipikét, amit a múltkor vettem, mert basszamegamenyét, nem nagyon vagyok eleresztve anyagilag, és a kövi fizu a világ legjobb esetében is csak pénteken jön, nekem meg egy megveszekedett kanyim sincs. Úgyhogy szívsírás ide, szívsírás oda, ezt a cipőt visszavittem. De nyugodj meg, lesz majd másik.

Itt a tavasz!

Hannácska épülget ügyesen. Hajrá!

Na, már megint volt itt minden, épp csak elektromos herepacskoló nem.

Ma volt munkácska, meglehetősen jól telt. Eljött az ideje, hogy elmondjam, hogy van nagyon sok kollégám, akiket kifejezetten megszerettem. Csak egy-kettő van, akivel nem nagyon találom a közös hangot, ami ráadásul nem az én hibám, mert én mindenkivel megtalálom a közös hangot, mert oltári jófej vagyok, plusz baromi kedves, úgyhogy erről ennyit (tudjátok, az a bizonyos adottság). És ha már a munkánál tartunk, remélem mondanom sem kell, hogy belefutottam a saját grimaszomba valamelyik kibaszott magazinban, de ne is hisztériázz, mert állatira nem fogom elmondani, hogy melyikben van, semmi értelme próbálkoznod. De csak egyben van ez a szarhalom, a többibe a normális megy majd ki, látjátok még eleget a szebbik orcám.

Aztán! Mentünk színházba Andikával meg Foxossal, Aveneu Q, mindenki szépen feláll, és takarodik el megnézni. És ezt most nem csak azért mondom, mert Simon Kornél, jaj, annyira szeretem, olyan ügyes és olyan húúú, hanem mert más hetero férfi kollégáim is nagyon dicsérték a darabot, és egyszerre nevettem és sírtam és hasonlottam meg. Sokat röhögtem, és tényleg nagyon ügyesek ezek a fiatal kölykök!

Hanikát reggel megműtötték, nem volt komplikáció, minden rendben volt, most már irány a fejlődés! Remélem mielőbb újra kaphat tejecskét, és mielőbb láthatjuk! Hajrá, Hannácska!!

Ma is volt munki, nem volt kifejezetten zökkenőmentes, de azt senki ember fia nem mondhatja, hogy nem küzdök 100%-osan nap mint nap az elemekkel. Aztán mentem SCH-be, ahol egyébként megpillantottam a kedves Baszógépet, de most nem nagyon hozott tűzbe, épp túl vagyok a peteérésemen. Megvágtam egy anyagot, aztán jöttem haza.

Hanikát holnap műtik, szoríts!

... és még valami. Tudom, hogy ezerszer mondtam már, de nem győzöm hangsúlyozni - és főképp érezni -, hogy imádom ezeket az ikerbébiket, akiket láthattál az imént képek formájában. Újabban nagyon ritkán vagyok olyan környezetben, ahol igazán boldognak érzem magam, és mikor velük vagyok, csak vigyorgok, mint a tök, mert szeretni csodálatos, és nagyon szeretem őket, és érzem minden csontomban, hogy nincs annál szebb, mint amikor éppen annyira szeretsz valakit - és jelen esetben ez az "éppen annyira" a szívem minden szeretete -, amennyire téged szeretnek. Szeretni, szeretni, szeretni!

Most pedig megnézem a vadi új Szülifelit.

Holnap meg ne felejtsem el bevinni a vinyót, plusz az új cipőmet visszavinni, mert anyám hátán, tejszínen, Beátával együtt.

Elmondom, hogy így hó végén miről fantáziálok. Először is egy naaaagy fizetésről. Aztán álmodozom egy M-A-C szemfestékről (4700), ecsetről (6200), szemhéjpúderről (6000), álmodozom egy tornacipőről, amit majd nem viszek vissza (15000). Álmodozom egy szép óráról, amit már ki is néztem magamnak (15000). Álmodozom egy Be Delicious DKNY parfümről (15000), tusfürdőről (??), testápolóról (??), samponról (??). Álmodozom egy csizmáról (20000), álmodozom egy farmer szoknyáról (6000), álmodozom, álmodozom, álmodozom. Asszem mostanában nem leszek gazdag. Nem érné meg egyszerűen.

Köszönöm a figyelmet, az I'm a material girl rovatunkat olvasták.

A moira.blogol.hu szerkesztősége.



Ui.: Közben kiszámoltam; ha mindezeket megveszem, és még a rezsit is ki akarom fizetni, akkor pontosan 100 JMF-m maradna a fizumból minden napra a következő fizuig, ami igen messze van, hiszen még a legújabbat se kaptam meg. Konklúzió: nem éri meg hó végén gondolkodni. Nem kifizetődő.

Uui.: Természetesen ennél azért vannak nagyobb problémáim is, de most kicsit jegelem azokat kifelé, úgyhogy kerestem látens, alibi és mesterségesen generált, ám jóval szolidabb problémákat, hogy lelki egészségeden ne essen csorba.

Uuui.: Amennyiben a fenti tárgyak közül valamelyiket el akarod nekem küldeni, és kényszert érzel, hogy jót tegyél velem, én nyitott vagyok, mint a Vidámpark tavasszal.

Mostanában annyit rinyáltok, hogy újabban annyira kevés képet teszek be, hogy már talán meg se ismernétek az utcán (isten tartsa meg jó szokásotokat), de hogy kicsit vigyek is ajándékot meg ne is, íme néhány az imádott kölykeimmel.

Elsődarab
Másodikdarab
Harmadikdarab

Csodálatos nap volt ez a mai! A nagy rokonozások napja. Ebédelni mentünk a Bécsiszeletbe, csak ajánlani tudom. Nagyika, Flóra, Anyu, Öcskös, no meg szerény személyem. Elég sokat röhögtünk. Például azon, hogy unokatesóm, aki szintén (érted, SZINTÉN, bruhahaha) médiasztár, csak ő éppen zenei fronton támad, szóval a kérdés az volt, hogy esetleg promózhatnánk-e őket, amire én mondtam neki, hogy engem akkor engem anyám hátán, erre az öcsém hozzáfűzi: tejszínen, Beátával együtt. Szóval mi így élünk, mint egy nagy, idióta család.

Aztán vettem még egy tornacipőt, de közben rájöttem, hogy nem is tetszik ez annyira, úgyhogy holnap visszaviszem, és veszek egy másikat. Mert iagzából egy ilyen színes, szaladgálósat szeretnék, amit meg most vettem, az fehér és lila lepkés meg szívecskés, de a lila nem az én színem.

Aztán mentünk Dorkáékhoz, folytatva a családi őrületet, és a két kis lurkót egyben felfalnám, annyira imádom őket, meg vagyok veszve értük!

Egyébként meg trenírozommagam a Manson koncertre, és orrba-szjba hallgatom és nézem a koncert DVD-ket, de az az egy már kristálytisztán körvonalazódott előttem, hogy az első sorban nem akarok állni, nem kedvelem én annyira ezt a zenekart, hogy kijusson nekem a testnedveikből is, de az fix, hogy a közös fotó meglesz!

Tegnap meg Aphrodite parti volt, Dénes, Tamás, Márk, faszányos volt, aztán még az éjszakain összefutottam a Pafén megismert Ádámmal, aki jófej. Aztán negyed négyre értem haza, ma meg ugye egy órával kevesebből áll a nap, de azért bírom.

Hát így állunk. Így élek.

... ja, holnap úgy fest, Aphrodite partyra megyek.

Tegnap eltelt a nap, aztán Bazsinál aludtam, és nagyjából egy hete tart a fejfájásom. A tavasz már tényleg eldönthetné, hogy jut vagy marad. De ma talán végleg eldőlt. Aztán! Ma szuper volt, minden, bent is, mindenkivel röhögtem, mindenki jófej volt, mindenkit szerettem, úgyhogy ezt a mait egy remek napként könyvelem el, pöri volt ezerrel (a pöri nem a pörkölt, hanem a pörgés. Sorry, nekem is fájt először, majd megszokod). Mansonra meg nagyon rá vagyok pattanva, nem hiszem, hogy valaha tűzbe hozott volna ennyire bármilyen más koncert!

Ma bent a rádióban bekapcsolva hagytam a profilom, plusz az MSN-t is, úgyhogy ha ilyen üzit kaptál délután 5 és 6 között, hogy szívesen venném, ha megbasznál anyám hátán, akkor azt valamelyik pajkos hangulatú kollégám írta, és a nevében is elnézést kérek.